3 évente alkalmassági vizsgát és különbözeti vizsgát kell tenni az új és régi technológia, technikák között a villanyszerelőknek, gázszerelőknek, hivatásos sofőröknek, nehézgép kezelőknek, kazán kezelőknek és mindenkinek aki engedély köteles "veszélyes" berendezéssel dolgozik!
A törvényt az Országgyűlés elfogadta, de az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, és eltörölte.
1.§: Ne lehessen Madéniában sem országos, sem régiós, sem önkormányzati politikus, és ne láthasson el semmilyen közfeladatot az Aki Madéniában vagy a bármely más országban demokrácia ellenes politikai rendszerben bárminemű politikai vezető volt (területi tisztségviselőtől, önkormányzati képviselőtől felfelé) illetve köztisztviselőként vagy közalkalmazottként minimum osztályvezető volt!
2.§: Az 1.§ érvényes azon magán vagy jogi személyekre is, Akik nyíltan politikai, jogi illetve eszmei örökösének, utódjának vallják magukat bármely antidemokratikus pártan, rendszernek, államformának!
3.§: Az 1.§ legyen érvényes azon politikusokra, Akik mint politikus vagy, mint magánszemély Madéniában vagy bármely más országban bűncselekményt követett el, vagy megkísérelt azt elkövetni.
4.§: Az a politikus, aki 2 év alatt legalább 5 szabálysértést, kihágást követ el arra az 1.§ 5 évig legyen érvényes. Visszaesőként mindig 5 évvel többre legyen eltiltva!
5.§: Az a párt, amelyik megsértve a demokrácia szabályait választási csalást követ el az 10 évre legyen eltiltva a területi, régiós, országos politizálástól!
6.§: Amelyik párt másodjára is vét az 5. § ellen az jogutód nélkül azonnali hatállyal örökre megszüntetendő, vagyona pedig jótékony célra fordítandó!
7.§: Az 5.§ szerint elkövetett választási csalás minősüljön bűncselekménynek, amelynek jogi elkövetőjének az elkövető párt valamennyi tisztségviselője számítson. Így e párt valamennyi tisztségviselőjére a 3. § legyen érvényes!
8.§: 10 évre tiltassék el az a madén és vagy IU-s politikus Aki Madéniát és/vagy az IU-t, bármely madén és/vagy IU-s pártot, párttisztviselőt, képviselőt külföldiek előtt élőben vagy bármely médiumban illetve sajtótermékben lejárat és/vagy becsmérel!
Valamint 5 évig ne szerepelhessen az illető IU-ban egy médiumban és sajtótermékben sem!
Környezetvédelmi és energiagazdálkodási törvény I.:
Benyújtotta: Tommy R Pannon (MIÉRT)
1.§: A déli régiókban legyen kötelező a használati meleg víz környezetbarát előmelegítése! Az északi régiókban, pedig erősen ajánlott!
2.§: Az 1.§ szerinti észak-déli határ Gordasz városától északra!
3.§: Az ország egész területén a közületeknek, illetve mindenféle termelő, illetve szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak kötelező a napkollektor és a napelem használata. A berendezésnek legalább a világítási feladatokat és a használati meleg víz 80%-át elő kell tudnia állítani!
4.§: A 3.§ által megkövetelt beruházások 25%-át az IU, 15 %-át az állam, 10%-át pedig a régiók állnák!
5.§: A 2.§ szerinti északi oldalon a beruházást eszközlő ( min. napkollektor) magán személyek a lakóingatlanban hivatalosan bejegyzett rokoni vagy hivatalos élettársi viszonyban élő személyek személyenkénti 1,5 -1,5 % adókedvezményt kaphassanak! És itt személynek számít a gyermek is!
6.§: Azon magánszemélyek, akik minimum kettő alternatív energiát hasznosító rendszert, illetve azon közületeknek és vállalkozóknak amelyek minimum három alternatív energiát hasznosító rendszert használnak, illetve létesítenek a létesítést követő adó évben a létesítés összköltségének az 5 %-át az állam visszautalja, illetve a szerviz és karbantartási költségeket 10 évig az állam vállalja!
7.§: Az 1.§ 2061. 06. 01.-től lépjen életbe! Illetve új ingatlan ezután márcsak így adható át!
8.§: A 6.§ alapján, Aki hazai gyártású berendezéseket szereltet be, telepít azoknak plusz 1-1 % adójóváírás jár, legyen az magán vagy jogi személy!
9.§: A hazai gyártók, előállítók, kivitelezők szállítási költségeinek 15%-át az állam átvállalja!
Benyújtotta: Tommy R. Pannon, Miniszterelnök, MIÉRT
1.§: Madenicum-ot külföldön gyártani csak a szakminisztérium engedélyével lehet és akkor is csak úgy, hogy Madéniában is megmarad a termék előállítása!
2.§: Madén földrajzi névekhez köthető Madenicumokat Madéniában is csak az adott tájegységben, földrjazi körzetben lehet előállítani!
Benyújtotta: Tommy R. Pannon sportminiszter (MIÉRT)
Bármelyik első osztályú (profi liga) csapatsport sorozatban csak az a csapat kaphat indulási licenszet, amelyik feltudja mutatni előre a 3 éves működéshez szükséges pénzügyi terveket, illetve az elmúlt 3 évben nem volt tartozása játékosai és munkatársai felé!
Benyújtotta: Tommy R. Pannon, Miniszterelnök, MIÉRT
Minden mezőgazdasági haszonnövényből megfelelő mennyiségű és génállományú mag (DNS) és minden haszonállat fajta szaporításra hasznosítható DNS-ének korszerű és szakszerű eltárolása az utókor számára. Így ha bármilyen katasztrófa történne bármelyik faj újra szaporítható!
Javaslat a Parlament elvi nyilatkozatára a földrengés utáni helyzetről.
Benyújtotta: Bartha Péter, Victor Rosta és Petya Szergejevics (RK)
Ebben a három képviselő azt kezdeményezte, hogy a Parlament fogadjon el egy elvi nyilatkozatot a kárt szenvedtek megsegítéséről:
„A parlamenti képviselők megdöbbenéssel vettek tudomást a földrengés bekövetkeztéről, annak kárairól. Ez a nemzeti katasztrófa áldozatai megérdemlik, hogy ez a téma ne legyen a napi politikai csatározások része, és jogosan várja el a különböző állami szervektől (köztük a Parlament tagjaitól) a mihamarabbi megoldást.”
Benyújtotta: Tommy R. Pannon miniszterelnök (MIÉRT)
2056. január 1-jét követően az egyéni vállalkozás, bt, kft alapítás, létesítés, változás-bejelentési, a szünetelés, illetve megszüntetés bejelentési ügyek kizárólag elektronikus úton - erre szolgáló elektronikus űrlapok igénybevételével - az Ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetőek.
Benyújtotta: Tommy R. Pannon miniszterelnök (MIÉRT)
4.§: Adókedvezmények
Évi 800 Taka meg nem haladó termőföld eladásból származó évi jövedelem esetében a jövedelem adómentes, ha a magánszemély éves összes jövedelme a 6300 Takát nem haladja meg, és a termőföldet megvásárló vállalja, hogy 5 évig hasznosítja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
Jövedelemkorlát nélkül - de a továbbhasznosítási feltétel teljesítése mellett - adómentes az átruházásból származó jövedelem, ha a családi gazdálkodó vásárlása részaránytulajdon megszüntetését is eredményezi;
A vételár szintén jövedelemhatár nélkül adómentes, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, akinek az általa használt földterülete nem éri el a külön jogszabály szerint számított mértéket (a mérték eléréséig) feltéve, hogy a vevő magánszemély a termőföldet legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja.
A családi gazdálkodó vevőnek közjegyző vagy ügyvéd előtt kell nyilatkozatot tennie a továbbhasznosítási kötelezettség vállalásáról. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság a vevő terhére állapítja meg.
Adózási szempontból a családi gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő, 13000 Taka bevételhatárig mezőgazdasági kistermelő.
5.§: Illetékkedvezmény, illetékmentesség
Milyen illetékkedvezményei vannak a családi gazdálkodónak?
Termőföld tulajdonjogának, és a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jogának megszerzésekor a családi gazdálkodó 1/4-ed illetéket fizet. Aki családi gazdálkodó hozzátartozójának a föld használatát átengedi, annak nem kell illetéket fizetnie.
Mikor illeti a családi gazdálkodót illetékmentesség?
Ha az MVH-nál regisztrált termelő, ha földjét legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja.
Hogyan illeti meg az illetékkedvezmény?
A kiszabott illetékről szóló fizetési meghagyás jogerősítéséig jelzi regisztrált voltát, és vállalásait az illetékhivatal felé.
A kiszabott illetékről szóló fizetési meghagyás jogerősítéséig jelzi regisztrált voltát, és vállalásait az illetékhivatal felé.
Benyújtotta: Tommy R. Pannon miniszterelnök (MIÉRT)
Családi Gazdaságok:
1.§: A családi gazdaság létrehozása, nyilvántartásba vétele
Családi gazdaságnak minősül a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.
A családi gazdálkodó az a családi gazdaságot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területi szervének nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki
a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,
élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat,
mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott,
legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.
Az MgSzH területi szerve a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó
a kitöltött kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy élethivatásszerűen kívánja végezni a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet,
bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot,
az okirat hiánya esetén a legalább 3 éven át folytatott mezőgazdasági termelő tevékenységet igazoló őstermelői, egyéni vállalkozó igazolvány és az adóbevallás másolatát csatolja,
nyilatkozik arról, hogy lakóhelye legalább három éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van,
nyilatkozik arról, hogy a gazdálkodó család tagjai vagyoni, elszámolási viszonyukat szerződésben szabályozták,
rendelkezik őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és
nyilatkozik arról, hogy a szerződést kötő családtagok által a családi gazdaság rendelkezésére bocsátott termőföldterületekre vonatkozó bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szereplő adatokkal.
A családi gazdaság nyilvántartásba vételéről az MgSzH területi szerve határozatot hoz. Az MgSzH területi szerve a nyilvántartásba vételről hozott határozat egy példányát megküldi a családi gazdasághoz tartozó ingatlanok fekvése szerint illetékes földhivatalnak (a továbbiakban: földhivatal). A földhivatal a családi gazdálkodó földhasználati lapjára a családi gazdasághoz tartozó termőföldterületekre vonatkozó földhasználatot "családi gazdasági földhasználat" megjelöléssel jegyzi be.
Az MgSzH területi szerve a családi gazdaságról folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló adatokban történt változást a családi gazdálkodó 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni a nyilvántartást vezető MgSzH területi szervénél.
Mikor minősül családi gazdálkodó tevékenység élethivatásszerűen végzett tevékenységnek?
Ha az abból származó nettó árbevétel/bevétel, illetve jövedelem a tevékenységet végző összes nettó árbevételében/bevételében, illetve jövedelmében legalább az 50 százalékos arányt eléri.
2.§: A családi gazdaság nyilvántartásból való törlése
Ha, nem állnak fenn a nyilvántartásba vétel feltételei (kivéve a három éves helyben lakásra vonatkozó feltételt),
ha a gazdálkodó család tagjainak tulajdonában, használatában lévő földterület nagysága meghaladja a 300 hektárt,
ha a gazdálkodó család tagja meghal, és a túlélő családtagok nem jelentik be, hogy a családi gazdálkodást folytatni kívánják,
ha a családi gazdálkodó az állami támogatás igénybevételéhez a támogatás nyújtása szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan adatot szolgáltat,
nem tett eleget azon feltételnek, miszerint élethivatásszerűen mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végez.
3.§: A támogatás általános feltételei
Milyen támogatást kaphat az, aki családi gazdálkodó?
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által meghirdetett támogatásokat ( tipikusan kevés van specifikusan az ő részekre meghirdetve) ,
termőföld-, telephely vásárláshoz, korszerűsítéshez kapcsolódó külön jogszabály szerinti hitel utáni kamattámogatás,
a gazdahitelről és a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet szerinti támogatást .
Milyen kedvezményekben részesülhet a gazdálkodó család tagja?
a családi gazdaság keretein kívül folytatott tevékenységük tekintetében az általános agrártámogatási rendszerben meghirdetett támogatások igénybevételére.
Benyújtotta: Tommy R. Pannon, miniszterelnök, MIÉRT
1.§: Színezékek, édesítőszerek, stabilizátorok és ízfokozók egyáltalán nem alkalmazhatók. Emellett a biotermékekben csak abban az esetben engedélyezett az élelmiszer-adalékanyagok használata, ha az adott termék ezen anyagok nélkül nem állítható elő, és nem tartósítható.
2.§: Az alábbiakban felsorolt adalékanyagok használata engedélyezett bioélelmiszerek esetében is. A pont (•) azokat az anyagokat jelöli, amelyek az ökológiai gazdálkodók szervezeteinek ajánlásai alapján is alkalmazhatók:
E 170 Kálcium-karbonát (•)
E 270 Tejsav (•)
E 290 Szén-dioxid (•)
E 296 Almasav (•)
E 300 Aszkorbinsav (•)
E 306 Tokoferoltartalmú természetes kivonatok
E 322 Lecitin (•)
E 330 Citromsav (•)
E 333 Kalcium-citrátok (•)
E 334 Borkősav (•)
E 335 Nátrium-tartarátok (•)
E 336 Kálium-tartarátok (•)
E 341 i) Monokálcium-foszfát
E 400 Alginsav
E 401 Nátrium-alginát
E 402 Kálium-alginát
E 406 Agar-agar (•)
E 407 Karragén
E 410 Szentjánoskenyérmag-liszt (•)
E 412 Guármagliszt (•)
E 413 Tragantmézga
E 414 Gumiarábikum
E 415 Xantán
E 416 Karayagumi
E 422 Glicerin
E 440 i) Pektin (•)
E 500 Nátrium-karbonátok (•)
E 501 Kálium-karbonátok (•)
E 503 Ammónium-karbonátok (•)
E 504 Magnézium-karbonátok (•)
E 516 Kalcium-szulfát
E 524 Nátrium-hidroxid (•)
E 551 Szilícium-dioxid
E 938 Argon
E 941 Nitrogén (•)
E 948 Oxigén (•)
3.§: Ezek a hús valamint a bor esetében a következő adalékanyagok alkalmazását engedélyezettek:
• Hús: E 325, 326, 327 (nátrium-, kálium- és kalciumlaktát)
• Bor, méhsör, mézbor: E 220 (kén-dioxid)
4.§: A bioélelmiszerek feldolgozásánál segédanyagként a következő anyagok is engedélyezettek: E 513 (kénsav), E 553b (talkum), E 558 (bentonit), E 901 (fehér és sárga méhviasz), E 903 (karnauba viasz). Mint a technológiai segédanyagokat általában, ezeket sem kell feltüntetni a csomagoláson, ennek ellenére egyes esetekben néhány biotermelő ezeket az anyagokat is megjelöli a címkén.