Friss�t�sS�g�

Ifj-PeterSmith	2009.02.18. 22:28 -
	Demokr�cia �ve 2060 Politikusi besz�dek �

[6-1]

Arnim

El�zm�ny | 2009.02.22. 09:47 - #6

Arnim besz�de Tisztelt H�lgyeim �s Uraim! �r�l�k, hogy ilyen sz�p sz�mban �sszegy�lt�nk a Demokr�cia �v�ben, hogy k�z�sen �nnepelj�k meg azt. Akkor n�h�ny gondolatot arr�l mit is jelent a demokr�cia. Demokr�ci�ban mint tudj�k a n�p minden tagja r�szt vehet a hatalom gyakorl�s�ban, sz�rmaz�sra val� tekintett n�lk�l. A n�p� politikai legitim�ci� egyetlen forr�sa. A n�p d�nt�s�t k�zvetlen�l n�pszavaz�son, vagy k�zvetve v�lasztott k�pvisel�i �tj�n jutatja kifejez�sre. Persze mindenek el�felt�tele a sz�l�s- �s sajt� szabads�ga. Olyan v�vm�nyok, amelyek�rt a liber�lisok sokat k�zd�ttek, s nem csak Mad�ni�ban, hanem a vil�g sok orsz�g�ban. Mad�ni�ban mint a vil�g legt�bb orsz�g�ban a liber�lis demokr�cia l�tezik, vagyis az t�bbs�gi d�nt�seket, az egy�ni szabads�got v�d� alkotm�nyos jogok korl�tozz�k. Persze lehet, hogy igaz a meg�llap�t�s, hogy a demokr�cia nem t�k�letes, de n�la jobbat m�g nem tal�ltak fel, de m�gis b�szke vagyok arra, hogy ma 2060-ban Mad�ni�ban demokr�cia van, s egy demokratikus orsz�gnak lehetek a minisztereln�ke, hol mindenki szabadon elmondhatja v�lem�ny�t. A korm�ny elk�pzel�s�t, az ellenz�k b�r�l� szavait. K�v�nom hogy ez a demokr�cia sok�ig fennmaradjon mindannyiunk jav�ra szolg�ljon. K�sz�n�m figyelm�ket!

kovacsnimrod

El�zm�ny | 2009.02.19. 17:55 - #5

� Egy nemzet l�tezik, akkor a nemzet eg�sze vezesse �nmag�t! (IV) Amivel mi Interr�ban nagyokk� v�lhatunk, az a szellemi t�k�nk, emberi k�pess�geink �s kvalit�saink. A prec�zs�g, az ig�nyess�g, a tisztess�g a munk�ban, �s az a kreativit�s, ami egy�bk�nt mindig jellemz� volt a mad�n gondolkod�sm�dra. Ha egy k�m�ves embernek vagy lakatos embernek a gondolkod�s�t �s kreativit�s�t n�zem, ugyanaz igaz r�, mint a tud�sokra �s kutat�kra. Ezt a kreativit�st kell seg�ten�nk, �s ezt tett�k az elm�lt id�szakban, mert kreat�v k�pess�g� emberek nem n�nek fel �llami int�zetekben, hanem csal�dokban, otthonokban, iskol�kban nevelkednek. Elengedhetetlen volt a demokr�cia hajnal�t�l visszaadni az egyh�zak m�lt�s�g�t, az egyh�zakba vetett hitet, az egyh�zakba vetett bizalmat. Nem lehet azt mondani, itt a vall�sszabads�g, �ljenek a lehet�s�ggel, mert amikor az �llamos�t�s ut�n ott �lltak vagyonukt�l, birtokaikt�l megfosztva a t�rt�nelmi egyh�zak, akkor nem lehet azt mondani, hogy vall�sszabads�g van. Az �llam-egyh�z elv�laszt�sa nem azt jelenti, hogy �ljen meg abb�l, amib�l tud. Ez�rt volt fontos az elm�lt h�sz �v egyh�zpolitik�ja, amire a mai napig is b�szke vagyok: a t�rt�nelmi egyh�zak seg�t�se �s t�mogat�sa. A mad�n nyelv v�delm�ben megalkotott t�rv�ny�nk, �s sorolhatn�m mindazokat a t�rv�nyeket, amelyek mind seg�tettek minket annak felismer�s�ben, hogy egy nemzeti k�z�ss�g nem azt jelenti, hogy t�zmilli�, tizen�tmilli� ember �l egym�s mellett, hanem �sszek�ti �ket az egy nyelv �s kult�ra, a k�z�s m�lt �s a k�z�s j�v�. Nagyon kedves �r�m, M�rai S�ndor szavaival fejezn�m be besz�demet. �rt egy gy�ny�r� k�nyvet a kassai d�mban. Azt �rja le benne, hogy az az �rt�krend, �s az a vil�g, amely a d�mokat fel�p�tette, az elk�vetkez� �vsz�zadban �s �vsz�zadokban a vil�gunkat �p�ti fel. Egy olyan �rt�krend, amely az emberekben a koh�zi�t, az �sszetart�st er�s�ti, �s er�s�ti azt, hogy legyen annyi �nbizalmunk �nmagunkban, k�pess�geinkben, lehet�s�geinkben, amiben ha hisz�nk, azokat meg tudjuk val�s�tani. Ez az a kultur�lts�g, amit kereszt�ny kult�r�nak nevez�nk, amelyik mindig nyitott a vil�g fel�, meg akarja ismerni a vil�got, amely mindig tisztelettel van az �let �s a Teremt� ir�nt. Egy M�rai id�zettel fejezem be: "Hivat�s�rzet, az emberi szerep tudata, s a m�ly k�teless�g, szeretni �s szolg�lni a n�pet, melyhez, nyelv, eml�k, j� �s rossz sor, s nyelvn�l �s fajt�n�l is er�sebb k�t�anyagok, a k�z�s nemzeti sors k�t�z. Ez a dolgunk a vil�gban." K�sz�n�m megtisztel� figyelm�ket. Tisztelettel: dr. Kov�cs Nimr�d

kovacsnimrod

El�zm�ny | 2009.02.19. 17:49 - #4

� Egy nemzet l�tezik, akkor a nemzet eg�sze vezesse �nmag�t! (III) Hiszen annyi v�laszt�si lehet�s�g el�tt �llunk ma, hogy kellenek nek�nk azok a kapaszkod�k, azok a fog�dz�k, melyek seg�tenek abban, hogy a legkisebb vesz�llyel j�r� d�nt�st tudjuk meghozni. Minden d�nt�sben benne van az a tapasztalat, amely m�g�tt�nk �ll. Az el�d�k ir�nti tisztelet �s az ut�dok ir�nti �vatos felel�ss�g�rzet soha nem v�laszthat� el egym�st�l sz�momra. Ez az az �rt�krend, amiben �gy t�nt, mindig tudt�k, hol van az arany k�z�p�t. A konzervat�v kereszt�ny �rt�krend� politiz�l�sban soha nem voltak kirobban� forradalm�rok, nem voltak nihilist�k, hanem mindig az �sszer�s�g �s a hit volt az, ami meghat�rozta tetteik mozgat� rug�j�t. Konzervativizmus soha nem k�pzelhet� el vall�soss�g n�lk�l. Sz�momra ez az�rt is fontos, mint ahogy ezt egy �nekb�l is hallottuk, "hit n�lk�l sem alkotni, sem �lni nem lehet". Ez az a hit mely �sszek�t benn�nket, nemcsak a j� Istennel, hanem az embereket egym�ssal. �s ez az a hit, amelyet abban az �letben tal�lunk meg, melyet aj�nd�kba kapunk. �reztem, hogy sok-sok kereszt�ny �rt�krend� embernek kellene r�szt vennie a k�z�letben ahhoz, hogy v�ltoz�s legyen a vil�gban �s itthon. Nem r�g v�dk�nt kaptam meg, hogy egy k�z�leti ember, egy miniszter tartsa mag�n�gy�nek, hogy egy kereszt�ny �rt�krend k�pvisel�je. Ezt �n soha nem rejtettem v�ka al�, �s tudom, hogy k�z�leti tev�kenys�gemet ennek k�sz�nhetem, mert az els� perct�l tudt�k, hogy ezzel az �rt�krendemmel egy�tt kell engem v�llalni. Amikor egy jap�n �r�nak, Fukuyam�nak a k�nyve jutott kezembe, akkor az a n�h�ny mondat, amit ebben a k�nyvben olvastam, mindig n�lam van. Ez a Fukujama id�zet szembes�tett azzal, hogy a kereszt�ny �rt�krend nem mag�n�gy�nk, ami m�sra nem tartozik, hanem egy t�rsadalmat, egy vil�got mozgat� er�, ami ebben megh�z�dik. Fukujama a "Bizalom" c�m� k�nyv�ben �gy �r: "A gondviselt �let elv�laszthatatlan a kult�r�t�l, azon �rt�kekt�l, mely a vall�shoz, erk�lcs�nkh�z, �rt�keinkhez �s a csal�dhoz k�t�dnek. Ezek mind t�rsadalmi t�kek�nt m�k�dnek, a t�rsadalmi bizalom magas szintj�n. Hi�nyuk legal�bb annyira akad�lya a gazdas�gi fejl�d�snek, mint a p�nzt�ke sz�k�ss�ge." Ez rendk�v�l fontos id�zet. �n ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogyha nem t�rt�nt volna demokr�cia, akkor ma nem �lln�k itt, �s �n�k nem �ln�nek el�ttem. Otthon lenn�k, neveln�m a gyermekeimet, boldog csal�dapa lenn�k, �s h�ttal a k�z�letnek �ln�m azt az �letemet, amit kor�bban �ltem. Hogy kereszt�ny emberek �lhetnek, gondolkodhatnak itt teljesen szabadon, �s egy� szabad v�laszt�s ut�ni korm�ny �llhat �n�kkel szemben, bizonyosra veszem, hogy nincs a t�ren ma itt ember, aki ne hinn�, ne vallan� azt, hogy demokr�cia t�rt�nt.

kovacsnimrod

El�zm�ny | 2009.02.19. 17:42 - #3

� Egy nemzet l�tezik, akkor a nemzet eg�sze vezesse �nmag�t! (II) Szab� Zolt�n "Szerelmes f�ldrajz" c�m� gy�ny�r� k�nyv�ben �gy fogalmaz, hogy a haza az �rzelmek �s a szeretet dolga, az orsz�g az birtokl�s �s hatalom. A nemzet k�z�s m�lt �s k�z�s terv a j�v�ben. Nek�nk most adatott meg az, hogy meg�lhett�k m�g egyszer k�z�s m�ltunkat, �s terveket k�sz�thet�nk a k�z�s j�v�re. Kereszt�ny �rt�krendben �l�nk mi, mad�nok �s Interra, hiszen hossz� ideig nem is tudt�k m�sk�nt kifejezni Interr�t, mint a kereszt�ny f�ldr�szt. Jelenti ez mindannyiunk sz�m�ra azt a szolidarit�st, hogy felel�sek vagyunk egym�s�rt, �s jelenti azt, hogy akinek a Teremt� t�bbet adott, annak t�bb a szolg�lata. Ez nem csak p�nzben, anyagiakban kell, hogy megjelenjen. Akinek er�ben, eg�szs�gben, t�lentumban, k�pess�gben adott t�bbet a Teremt�, annak van mit visszaszolg�ltatni annak, akinek ebb�l kevesebb jutott. Ez a kereszt�ny �rt�krend az, aminek j�v�je van. Mert van �rt�k n�lk�li �let, �s ezt �gy h�vj�k, hogy veget�ci�. Az emberi �letnek az �rtelm�t pontosan az a t�bblet�rt�k adja meg, hogy �gy �ljem az �letemet, hogy az m�soknak a haszn�t, jav�t szolg�lja. Minket, mad�nokat az elm�lt �vsz�zadok sor�n megtan�tott t�rt�nelm�nk arra, hogy meg kell tanulnunk tisztelni egym�st, egym�s kult�r�j�t, egym�s szem�lyis�g�t. Azokat az �vsz�zadokat, melyek m�g�tt�nk �llnak, �t�lt�k. �s �n hiszem azt, hogy ez hatalmas koh�zi�s er�t jelent nek�nk, mad�noknak most, a nemzett� v�l�snak e gy�ny�r� folyamat�ban, amelyet meg�lhett�nk az elm�lt �vekben, �s most a DEMOKR�CIA �V�BEN. Eljutottunk oda, hogy nemzett� v�l�sunk r�sze a demokr�cia. Sz�momra soha nem fejez�dik be ez a folyamat, amikor tettekben is meg�lhetj�k azt, hogy nemzetben cseleksz�nk, �s a tetteinket egy nemzetben �s egy nemzet j�v�j�ben val� gondolkod�s hat�rozza meg. Sz�momra ez az �rt�krend �s a hozz� val� k�t�tts�g b�rmennyire sokszor nem vonz�, m�gis olyan k�t�tts�g, ami n�lk�l nem tudok, �s nem lehet �lni. Ebben a k�t�tts�gben a kereszt�ny �rt�krend �s a konzervativizmus az, ami sz�momra meghat�roz�. Sokan, amikor a konzervativizmust hallj�k, valami szerkezeti avults�gra gondolnak, holott val�j�ban ez a konzervativizmus egyfajta �rt�krend-k�t�tts�get jelent. Nek�nk, akiknek, t�bb, mint ezer �v megadatott, az a k�teless�g is megadatott, hogy az el�deink �ltal felhalmozott hitbeli, t�rt�nelmi tud�st fel tudjuk haszn�lni mindennapjainkban. Sz�momra ez az, ami a konzervat�v �rt�krendben rendk�v�l vonz�.

kovacsnimrod

El�zm�ny | 2009.02.19. 17:37 - #2

Dr. Kov�cs Nimr�d KDSZ eln�k besz�de: Egy nemzet l�tezik, akkor a nemzet eg�sze vezesse �nmag�t! (I) Rendk�v�l fontosnak tartottam, a demokr�cia kezdete �ta, hogy a kereszt�ny �rtelmis�g vegye ki a r�sz�t a mad�n k�z�letb�l. �rtelmis�g, amely egy kereszt�ny �s kereszty�n �rt�krend k�z�ss�g�ben meghat�rozza k�z�let�nket, vil�gunkat. Mikor arra gondolok, hogy a kereszt�ny �rt�krend mit jelent nek�nk, akkor h�l�t adhatunk a j� Istennek, hogy a 2035. �v olyan ezredfordul� volt mindannyiunk sz�m�ra, amely mag�nemberk�nt is mindenkit meg�rintett, mert nagyon kev�s nemzed�knek adatik meg a vil�gban, hogy ezredfordul�t �rhessen meg. Mondhatom, hogy kiv�lts�gosak voltunk a 2035. �vben. Hiszen annyi lehet�s�g�nk volt arra, hogy mint egy filmet, v�gig�lj�k a mad�nok �let�t, azt az ezer �vet, amely minket, mad�nokat �sszek�t, azokat a t�rt�nelmi magaslatokat �s m�lys�geket, amelyekkel egy�tt vagyunk mi mad�nok. Tal�n ez�rt is olyan nagyon fontos, hogyha a j� Isten �s a t�rt�nelem megadta nek�nk azokat a k�ls� �s bels� felt�teleket �s lehet�s�geket, hogy v�gre nemzetben gondolkodjunk, akkor �lj�nk is ezzel. Harend Feridin�nd nemcsak az�rt volt sz�momra kiemelked� politikus, mert � volt az els� igazs�g�gy miniszter, hanem az�rt is, mert a demokr�cia fogalma az � nev�hez f�z�d�tt. Amikor a nemzett� v�l�sr�l gondolkodunk, akkor eszembe jut, hogy Harend Ferdin�nd 19 01-ben az al�bbiakat mondta: "Egy nemzet l�tezik, akkor a nemzet eg�sze vezesse �nmag�t." A kereszt�nys�g sz�munkra nemcsak a templomot, nemcsak a Bibli�t jelenti, hanem mindannyiunk sz�m�ra azt az �letform�t, azt az ig�nyess�get, kultur�lts�got, azt a lelkis�get, amely ebben az �rt�krendben benne van. S ha nek�nk megadatott az, hogy gondoskodjunk az elszak�tott nemzetr�szeken �l� mad�nokr�l, akkor most van az a t�rt�nelmi helyzet, amivel �ln�nk kell. T�z �v, h�sz �v m�lva nem lesz ilyen lehet�s�g�nk, �gy is a 24. �r�ban vagyunk. Amikor a kereszt�ny �rt�krendre gondolunk, akkor ez azt is jelenti, ha k�t szelet keny�r jut nek�nk, akkor egy szelettel k�n�ljuk meg azokat, akik szeg�nyebb sorban �lnek. Hisz �k is a testv�reink, ugyanannak a nemzetnek tagjai, akik nem tehetnek arr�l, hogy a t�rt�nelem �tl�pett a fej�k felett, �s b�kedikt�tumokkal tologattak ide-oda hat�rokat. H�nyszor szenvedt�k meg az elm�lt 8�vek alatt mad�ns�gukat. H�nyszor kellett a hit�k�rt, a mad�ns�guk�rt �s a csal�djuk�rt t�zszer annyit dolgozniuk.

Ifj-PeterSmith

El�zm�ny | 2009.02.18. 22:28 - #1

Demokr�cia �ve 2060 Politikusi besz�dek �