|
Témaindító hozzászólás
|
2009.02.18. 22:28 - |
Demokrácia Éve
2060
Politikusi beszédek
|
[6-1]
Arnim beszéde
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Örülök, hogy ilyen szép számban összegyűltünk a Demokrácia évében, hogy közösen ünnepeljük meg azt. Akkor néhány gondolatot arról mit is jelent a demokrácia. Demokráciában mint tudják a nép minden tagja részt vehet a hatalom gyakorlásában, származásra való tekintett nélkül. A nép politikai legitimáció egyetlen forrása. A nép döntését közvetlenül népszavazáson, vagy közvetve választott képviselői útján jutatja kifejezésre. Persze mindenek előfeltétele a szólás- és sajtó szabadsága. Olyan vívmányok, amelyekért a liberálisok sokat küzdöttek, s nem csak Madéniában, hanem a világ sok országában.
Madéniában mint a világ legtöbb országában a liberális demokrácia létezik, vagyis az többségi döntéseket, az egyéni szabadságot védő alkotmányos jogok korlátozzák.
Persze lehet, hogy igaz a megállapítás, hogy a demokrácia nem tökéletes, de nála jobbat még nem találtak fel, de mégis büszke vagyok arra, hogy ma 2060-ban Madéniában demokrácia van, s egy demokratikus országnak lehetek a miniszterelnöke, hol mindenki szabadon elmondhatja véleményét. A kormány elképzelését, az ellenzék bíráló szavait.
Kívánom hogy ez a demokrácia sokáig fennmaradjon mindannyiunk javára szolgáljon.
Köszönöm figyelmüket! |
Egy nemzet létezik, akkor a nemzet egésze vezesse önmagát! (IV)
Amivel mi Interrában nagyokká válhatunk, az a szellemi tőkénk, emberi képességeink és kvalitásaink.
A precízség, az igényesség, a tisztesség a munkában, és az a kreativitás, ami egyébként mindig jellemző volt a madén gondolkodásmódra. Ha egy kőműves embernek vagy lakatos embernek a gondolkodását és kreativitását nézem, ugyanaz igaz rá, mint a tudósokra és kutatókra. Ezt a kreativitást kell segítenünk, és ezt tettük az elmúlt időszakban, mert kreatív képességű emberek nem nőnek fel állami intézetekben, hanem családokban, otthonokban, iskolákban nevelkednek.
Elengedhetetlen volt a demokrácia hajnalától visszaadni az egyházak méltóságát, az egyházakba vetett hitet, az egyházakba vetett bizalmat.
Nem lehet azt mondani, itt a vallásszabadság, éljenek a lehetőséggel, mert amikor az államosítás után ott álltak vagyonuktól, birtokaiktól megfosztva a történelmi egyházak, akkor nem lehet azt mondani, hogy vallásszabadság van.
Az állam-egyház elválasztása nem azt jelenti, hogy éljen meg abból, amiből tud. Ezért volt fontos az elmúlt húsz év egyházpolitikája, amire a mai napig is büszke vagyok: a történelmi egyházak segítése és támogatása.
A madén nyelv védelmében megalkotott törvényünk, és sorolhatnám mindazokat a törvényeket, amelyek mind segítettek minket annak felismerésében, hogy egy nemzeti közösség nem azt jelenti, hogy tízmillió, tizenötmillió ember él egymás mellett, hanem összeköti őket az egy nyelv és kultúra, a közös múlt és a közös jövő.
Nagyon kedves íróm, Márai Sándor szavaival fejezném be beszédemet. Írt egy gyönyörű könyvet a kassai dómban. Azt írja le benne, hogy az az értékrend, és az a világ, amely a dómokat felépítette, az elkövetkező évszázadban és évszázadokban a világunkat építi fel. Egy olyan értékrend, amely az emberekben a kohéziót, az összetartást erősíti, és erősíti azt, hogy legyen annyi önbizalmunk önmagunkban, képességeinkben, lehetőségeinkben, amiben ha hiszünk, azokat meg tudjuk valósítani. Ez az a kulturáltság, amit keresztény kultúrának nevezünk, amelyik mindig nyitott a világ felé, meg akarja ismerni a világot, amely mindig tisztelettel van az élet és a Teremtő iránt. Egy Márai idézettel fejezem be:
"Hivatásérzet, az emberi szerep tudata, s a mély kötelesség, szeretni és szolgálni a népet, melyhez, nyelv, emlék, jó és rossz sor, s nyelvnél és fajtánál is erősebb kötőanyagok, a közös nemzeti sors kötöz. Ez a dolgunk a világban."
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Tisztelettel: dr. Kovács Nimród
|
Egy nemzet létezik, akkor a nemzet egésze vezesse önmagát! (III)
Hiszen annyi választási lehetőség előtt állunk ma, hogy kellenek nekünk azok a kapaszkodók, azok a fogódzók, melyek segítenek abban, hogy a legkisebb veszéllyel járó döntést tudjuk meghozni. Minden döntésben benne van az a tapasztalat, amely mögöttünk áll.
Az elődök iránti tisztelet és az utódok iránti óvatos felelősségérzet soha nem választható el egymástól számomra.
Ez az az értékrend, amiben úgy tűnt, mindig tudták, hol van az arany középút. A konzervatív keresztény értékrendű politizálásban soha nem voltak kirobbanó forradalmárok, nem voltak nihilisták, hanem mindig az ésszerűség és a hit volt az, ami meghatározta tetteik mozgató rugóját. Konzervativizmus soha nem képzelhető el vallásosság nélkül. Számomra ez azért is fontos, mint ahogy ezt egy énekből is hallottuk, "hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet".
Ez az a hit mely összeköt bennünket, nemcsak a jó Istennel, hanem az embereket egymással. És ez az a hit, amelyet abban az életben találunk meg, melyet ajándékba kapunk.
Éreztem, hogy sok-sok keresztény értékrendű embernek kellene részt vennie a közéletben ahhoz, hogy változás legyen a világban és itthon. Nem rég vádként kaptam meg, hogy egy közéleti ember, egy miniszter tartsa magánügyének, hogy egy keresztény értékrend képviselője.
Ezt én soha nem rejtettem véka alá, és tudom, hogy közéleti tevékenységemet ennek köszönhetem, mert az első perctől tudták, hogy ezzel az értékrendemmel együtt kell engem vállalni. Amikor egy japán írónak, Fukuyamának a könyve jutott kezembe, akkor az a néhány mondat, amit ebben a könyvben olvastam, mindig nálam van. Ez a Fukujama idézet szembesített azzal, hogy a keresztény értékrend nem magánügyünk, ami másra nem tartozik, hanem egy társadalmat, egy világot mozgató erő, ami ebben meghúzódik. Fukujama a "Bizalom" című könyvében így ír: "A gondviselt élet elválaszthatatlan a kultúrától, azon értékektől, mely a valláshoz, erkölcsünkhöz, értékeinkhez és a családhoz kötődnek. Ezek mind társadalmi tőkeként működnek, a társadalmi bizalom magas szintjén. Hiányuk legalább annyira akadálya a gazdasági fejlődésnek, mint a pénztőke szűkössége." Ez rendkívül fontos idézet. Én ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogyha nem történt volna demokrácia, akkor ma nem állnék itt, és önök nem ülnének előttem. Otthon lennék, nevelném a gyermekeimet, boldog családapa lennék, és háttal a közéletnek élném azt az életemet, amit korábban éltem.
Hogy keresztény emberek ülhetnek, gondolkodhatnak itt teljesen szabadon, és egy szabad választás utáni kormány állhat önökkel szemben, bizonyosra veszem, hogy nincs a téren ma itt ember, aki ne hinné, ne vallaná azt, hogy demokrácia történt.
|
Egy nemzet létezik, akkor a nemzet egésze vezesse önmagát! (II)
Szabó Zoltán "Szerelmes földrajz" című gyönyörű könyvében úgy fogalmaz, hogy a haza az érzelmek és a szeretet dolga, az ország az birtoklás és hatalom.
A nemzet közös múlt és közös terv a jövőben. Nekünk most adatott meg az, hogy megélhettük még egyszer közös múltunkat, és terveket készíthetünk a közös jövőre.
Keresztény értékrendben élünk mi, madénok és Interra, hiszen hosszú ideig nem is tudták másként kifejezni Interrát, mint a keresztény földrészt. Jelenti ez mindannyiunk számára azt a szolidaritást, hogy felelősek vagyunk egymásért, és jelenti azt, hogy akinek a Teremtő többet adott, annak több a szolgálata. Ez nem csak pénzben, anyagiakban kell, hogy megjelenjen.
Akinek erőben, egészségben, tálentumban, képességben adott többet a Teremtő, annak van mit visszaszolgáltatni annak, akinek ebből kevesebb jutott. Ez a keresztény értékrend az, aminek jövője van. Mert van érték nélküli élet, és ezt úgy hívják, hogy vegetáció. Az emberi életnek az értelmét pontosan az a többletérték adja meg, hogy úgy éljem az életemet, hogy az másoknak a hasznát, javát szolgálja.
Minket, madénokat az elmúlt évszázadok során megtanított történelmünk arra, hogy meg kell tanulnunk tisztelni egymást, egymás kultúráját, egymás személyiségét. Azokat az évszázadokat, melyek mögöttünk állnak, átéltük. És én hiszem azt, hogy ez hatalmas kohéziós erőt jelent nekünk, madénoknak most, a nemzetté válásnak e gyönyörű folyamatában, amelyet megélhettünk az elmúlt években, és most a DEMOKRÁCIA ÉVÉBEN.
Eljutottunk oda, hogy nemzetté válásunk része a demokrácia. Számomra soha nem fejeződik be ez a folyamat, amikor tettekben is megélhetjük azt, hogy nemzetben cselekszünk, és a tetteinket egy nemzetben és egy nemzet jövőjében való gondolkodás határozza meg.
Számomra ez az értékrend és a hozzá való kötöttség bármennyire sokszor nem vonzó, mégis olyan kötöttség, ami nélkül nem tudok, és nem lehet élni. Ebben a kötöttségben a keresztény értékrend és a konzervativizmus az, ami számomra meghatározó. Sokan, amikor a konzervativizmust hallják, valami szerkezeti avultságra gondolnak, holott valójában ez a konzervativizmus egyfajta értékrend-kötöttséget jelent. Nekünk, akiknek, több, mint ezer év megadatott, az a kötelesség is megadatott, hogy az elődeink által felhalmozott hitbeli, történelmi tudást fel tudjuk használni mindennapjainkban. Számomra ez az, ami a konzervatív értékrendben rendkívül vonzó.
|
Dr. Kovács Nimród KDSZ elnök beszéde:
Egy nemzet létezik, akkor a nemzet egésze vezesse önmagát! (I)
Rendkívül fontosnak tartottam, a demokrácia kezdete óta, hogy a keresztény értelmiség vegye ki a részét a madén közéletből. Értelmiség, amely egy keresztény és keresztyén értékrend közösségében meghatározza közéletünket, világunkat. Mikor arra gondolok, hogy a keresztény értékrend mit jelent nekünk, akkor hálát adhatunk a jó Istennek, hogy a 2035. év olyan ezredforduló volt mindannyiunk számára, amely magánemberként is mindenkit megérintett, mert nagyon kevés nemzedéknek adatik meg a világban, hogy ezredfordulót érhessen meg.
Mondhatom, hogy kiváltságosak voltunk a 2035. évben. Hiszen annyi lehetőségünk volt arra, hogy mint egy filmet, végigéljük a madénok életét, azt az ezer évet, amely minket, madénokat összeköt, azokat a történelmi magaslatokat és mélységeket, amelyekkel együtt vagyunk mi madénok. Talán ezért is olyan nagyon fontos, hogyha a jó Isten és a történelem megadta nekünk azokat a külső és belső feltételeket és lehetőségeket, hogy végre nemzetben gondolkodjunk, akkor éljünk is ezzel.
Harend Feridinánd nemcsak azért volt számomra kiemelkedő politikus, mert ő volt az első igazságügy miniszter, hanem azért is, mert a demokrácia fogalma az ő nevéhez fűződött. Amikor a nemzetté válásról gondolkodunk, akkor eszembe jut, hogy Harend Ferdinánd 19
01-ben az alábbiakat mondta:
"Egy nemzet létezik, akkor a nemzet egésze vezesse önmagát."
A kereszténység számunkra nemcsak a templomot, nemcsak a Bibliát jelenti, hanem mindannyiunk számára azt az életformát, azt az igényességet, kulturáltságot, azt a lelkiséget, amely ebben az értékrendben benne van. S ha nekünk megadatott az, hogy gondoskodjunk az elszakított nemzetrészeken élő madénokról, akkor most van az a történelmi helyzet, amivel élnünk kell.
Tíz év, húsz év múlva nem lesz ilyen lehetőségünk, így is a 24. órában vagyunk. Amikor a keresztény értékrendre gondolunk, akkor ez azt is jelenti, ha két szelet kenyér jut nekünk, akkor egy szelettel kínáljuk meg azokat, akik szegényebb sorban élnek. Hisz ők is a testvéreink, ugyanannak a nemzetnek tagjai, akik nem tehetnek arról, hogy a történelem átlépett a fejük felett, és békediktátumokkal tologattak ide-oda határokat. Hányszor szenvedték meg az elmúlt 8évek alatt madénságukat. Hányszor kellett a hitükért, a madénságukért és a családjukért tízszer annyit dolgozniuk. |
Demokrácia Éve
2060
Politikusi beszédek
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
