|
Témaindító hozzászólás
|
2008.09.24. 15:16 - |
Madén Tudományos Akadémia |
[33-14] [13-1]
A Magna oktatási program bevezetése
A Magna oktatási program, az oktatást támogató program, melyet a Madén Tudományos Akadémia és Oktatási Minisztérium hozott létre. A program különböző pályázati formák által lehetőséget nyújt hallgatói és oktatói mobilitások szervezésére, tantervfejlesztésekre, iskolai együttműködésekre, tanárok szakmai továbbképzésére, tanulmányutakon való részvételre, illetve interrai közös kezdeményezések megvalósítására a felnőttoktatás, a nyelvoktatás vagy a kommunikációs- és információs technológiák oktatásban való felhasználása terén.
A program céljai:
- az oktatás interrai dimenziójának fejlesztése
- az interrai nyelvek ismeretének javítása
- az oktatási együttműködések és mobilitások
elősegítése
- az oktatási újítások támogatása
- az egyenlő esélyek biztosítása az oktatás minden
területén
A Magna 8 alprogramja:
1. Tantra: közoktatás
2. Malco: felsőoktatás
3. Limba: az európai nyelvek oktatása
4. Adult: felnőttoktatás és egyéb
oktatási formák
5.Common: új információs és kommunikációs
technológiák az oktatásban
6. "Megfigyelés és újítások" az interrai
oktatási rendszerekben és politikákban
7. Közös akciók más interrai programokkal
8. Kiegészítő tevékenységek
|
Madén Tudományos Akadémia
A világkiállítás
Madénia bemutatta hivatalos pavilonját a világkiállításon. A látogatókat jellegzetes madén élőképekkel varázsolja el a pavilon, amelynek hangulata a híres dabukkai és antigoni Yondé folyó hangulatát idézi. A látogatók végigsétálhatnak a Filemoni sétányon és láthatják a madén főváros meghatározó helyeit mondta a szervezőbizottság elnöke.
A több mint 3000 négyzetméter területű madén pavilon enyhe lejtőin 1500 négyzetméteren öt, folyosókkal összekötött galériát építettek. Az épületben egy kiállítási térként és előadás területként egyaránt szolgáló udvaros pláza is helyet kapott.
Madénia a tér hatékony használatára és a fenntartható fejlődésre helyezi a hangsúlyt. A látogatókat a "Jobb város, Jobb élet"- koncepcióval, az emberi kapcsolatok témájával kapcsolatos szórakoztató és tájékoztató interaktív játékok várják.
A madén városok gazdag kulturális örökségét, művészeti és irodalmi gazdagságát kiállításokon és előadásokon mutatják be madén művészek segítségével.
|
A Madén Tudományos Akadémia, mindenkinek kíván boldog augusztus 29-ei ünneplést! |
|
12. Történelmi egyházainknak támogatást nyújtani, hogy felismerve a veszélyeket, ők is az anyanyelv használatra ösztönözzék híveiket.
13. Az ENSZ már régen kitért a nemzetek anyanyelvének ápolásának fontosságára, nekünk is figyelembe kell venni és törvényes keretek között alkalmazni.
14. Az Interrai Unióban megalkotni, a szuverén jogokat, ami az anyanyelvre és nemzetekre vonatkozik.
15. Az idegen szavakat, melyek sűrűn előfordulnak immáron nyelvünkben írásban és szóban is, hivatalosítani kell úgy, hogy írásuk fonetikus legyen! Fogadjuk el hivatalos formában a következőket pl: ímél, fájl, szájt, stb. Az Akadémia nyelvőrző részlege ezt lebontva kidolgozza, hogy mi tartozhat ebbe a kategóriába.
16. A külföldi cégeket kötelezni kell, hogy kiadványaikat, dokumentumaikat madén nyelven is kiadják.
17. Kötelezni a számítógépes játékszolgáltatókat, hogy madén nyelvre is lefordítsák a játékokat, de nem egy „összecsapott” fordításban, hanem szakértő bevonásával.
18. Minden olyan számítógépes programot, ami nagyon használatos az emberek körében, madén nyelvre is lefordítani és az emberek eldönthessék, hogy milyen nyelven használják.
A fentebb leírtak alapján, kérjük az Országházat, hogy áldását adva, mint gyorsrendeleti törvényeket hagyjon jóvá.
Köszönjük!
A konferencia résztvevői |
Benyújtja: Madén Tudományos Akadémia(Mivel a törvények értelmében, az Akadémia csak beszámolót tarthat az Országháznak, ezért a KDSZ szövetség adja hozzá a nevét, a gondok elkerülése végett)
Törvényjavaslat és törvényalkotás kivételes eljárásban, a madén Országház részére:
Törvény kivételes eljárásban, I. számú
Anyanyelv Charta
Egy-egy nyelv kialakulásának történelmi folyamata annak is biztosítéka, hogy az azonos anyanyelven beszélők között különlegesen mély kapcsolat van. Az emberi méltóságnak elemi feltétele az, hogy az ember azonos lehessen önmagával. Az emberi önazonosságnak viszont az anyanyelv a legfontosabb tényezője.
Az anyanyelvvel egy közösség történelmi tapasztalatainak, sajátos szemléletformáinak, közösségi titkainak is birtokába jut az ember. Egyén és közösség sorsa tehát egybekapcsolódik.
A madén irodalomban a nemzeti megmaradásért való küzdelem és a személyiség önazonosság-igényének, autonómia-igényének kifejezője lett az anyanyelv értékeinek tudatosítása és védelme.
Ennek megóvása érdekében a Madén Tudományos Akadémia, Madénia Köztársasági Elnöke, Miniszterelnöke, több párt és neves ember részt vett az augusztus 21-ei konferencián és megalkották az Anyanyelv Chartát, melyet az Országház elé terjesztenek.
Az alábbi döntéseket hozták:
1. Nagyon fontos, hogy küzdjünk az idegen befolyás ellen, és az új fogalmaknak a madén nyelvbe illeszkedő formát találjunk. Nyelvújítást rendelet el a Madén Tudományos Akadémia.
2. Büntetni kell a szükségtelen idegen nyelvű feliratokat, az árucikkeken legyen kötelező a madén nyelvű meghatározás.
3. Az iskolákban, nem szabad csökkenteni a madén nyelv és irodalom órákat.
4. Kötelezni a cégeket, vállalkozókat, hogy az idegen „cégtáblák” mellett, megjelenjen a madén nyelvű is.
5. A külhonban élő madénijaiaknak, az anyaország anyagi és erkölcsi támogatást kell biztosítson az anyanyelv megőrzése érdekében.
6. Új helyesírási szótár kiadatása.
7. Átdolgozni és kiadni a Madén Helyesírás Szabályait.
8. Nyelvőrző, nyelvépítő előadásokat, oktatási programokat szervezni.
9. Erkölcsi nemzettudat nevelés a madén nemzetiségű gyermekek részére.
10. A történelemkönyveknek lenne egy közös része, amely a világtörténelmet, s a madén történelmet tanítaná. Ez mellett minden itt élő nép lehetőséget kapna arra, hogy a tankönyvekben külön részben a saját történelméről tanulna, a görög gyerekek tehát a görög, a német nemzetiségű gyerekek a német történelmet tanulnák részletesebben.
11. Óvni gyermekeinket az idegen nyelvűségtől, |
Tisztelt hölgyeim és uraim!
Ha még van valakinek valamilyen ötlete, kérem azt tegye meg holnap reggelig. A Charta már készül.
Jázmin Asszony |
Tisztelt Elnök úr!
Ez nem nacionalizmus. Minden javaslatával egyetértek. A nyelvünk érdekében teljes szigor szükséges, mert csak így megóvható.
Közt.elnök |
Tisztelt konferencián résztvevők!
Egyet értek Jázmin Asszonnyal és a Köztársasági Elnök Úrral. Kemény fellépésre van szükség. Nem szabad hagyni, hogy az idegen szavak ellepjék nyelvünket.
Kötelezővé kell tenni, hogy mindenütt jelenjen meg madén nyelven is az árucikkeken lévő felirt. Azon felül a külföldi cégeket kötelezni kell, hogy kiadványaikat, dokumentumaikat madén nyelven is kiadják.
Gyermekeinket megóvni az idegen hatásoktól. Kötelezni a számítógépes játékszolgáltatókat, hogy madén nyelvre is lefordítsák a játékokat, de nem egy „összecsapott” fordításban, hanem szakértő bevonásával. Minden olyan számítógépes programot, ami nagyon használatos az emberek körében, madén nyelvre is lefordítani és az emberek eldönthessék, hogy milyen nyelven használják.
Tudom, drasztikus és nacionalista megnyilvánulásnak tűnhet, de a nemzeti érdek megkívánja. Nem hagyható, hogy nyelvünk elvesszen.
Kovács Zoltán, KDSZ társelnök |
Kedves egybegyűltek!
Örülök, hogy ilyen sokunkat foglalkoztat az anyanyelv kérdése. A további ötleteket és megoldásokat szeretettel várjuk, utána megalkotjuk a chartát.
Dr. Vérvölgyi Jázmin Konzul |
egyetértek bár magam se vagyok jó helyesíró.Egyébként én 2hetente legalább egy könyvet kiolvasok. |
Üdvözlöm a konferencia résztvevőit!
Teljes mértékben egyetértek a Konzulasszony javaslataival az anyanyelv megőrzése érdekében. Ebben a kérdésben nem lehetünk engedékenyek. Ha nem óvjuk, ápoljuk nyelvünket, akkor lassanként eltorzul, lecsupaszodik, és utódaink már egy keverék nyelven fognak beszélni. Nagyon fontos, hogy küzdjünk az idegen befolyás ellen, és az új fogalmaknak a madén nyelvbe illeszkedő formát találjunk. Büntetni kell a szükségtelen idegen nyelvű felíratokat, az árucikkeken legyen kötelező a madén nyelvű meghatározás.
A másik probléma szerintem a szókincs lepusztulása. A fiatalok keveset olvasnak, és szókincsük egy-két ezer szóra szűkült. Az iskolák feladata, hogy ez megváltozzon, és ne hagyjuk elveszni a madén nyelv szép szavait, kifejezéseit. Ezért fontos a madén nyelv- és irodalom órák számának megtartása, sőt esetleg növelése.
Tisztelettel: a Közt.elnöke |
Tisztelt Konzul Asszony!
Én támogatom elképzeléseit. Érdemben úgy vélem a történelemoktatáshoz tudnék hozzászólni. Szerintem nem lenne hátrányos, ha követnénk e téren néhány európai ország példáját. Úgy gondolom a történelemkönyveknek lenne egy közös része, amely a világtörténelmet, s a madén történelmet tanítaná. Ez mellett minden itt élő nép lehetőséget kapna arra, hogy a tankönyvekben külön részben a saját történelméről tanulna, a görög gyerekek tehát a görög a német nemzetiségű gyerekek a német történelmet tanulnák részletesebben. S ez mellett esetleg egy interrai történésztalálkozót is össze lehetne hívni. Amelynek egyik fő témája lehetne az interrai háború oktatása az iskolákban.
Tisztelettel
Aronba
I |
Tisztelt honzul asszony!
Jó kezdeményezés, szívesen részt vennék, ha mára nem épp egy biciklis kiránydulást beszéltem volna meg az unokámmal és a menyasszonyával...
Minden esetre a KP abszolút ön mellé áll az újításokban.
Plusz: az idegen szavakat, melyek sűrűn előfordulnak immáron nyelvünkben írásban és szóban is, szerintem "legalizáljuk" úgy, hogy írásuk fonetikus legyen! Vagyis fogadjuk el hivatalos formányak a következőket (és társaikat, itt nem térek ki a részletezésre...): ímél, fájl, szájt, stb.
Ez nagyban hozzájárulna nyelvünk könnyítéséhez és semmivel nem butítanás azt.
Köszönöm a szót. |
Javaslataim az anyanyelv megmentése érdekében:
- Az oktatásban van a megoldás, hogy gyermekeinket és fiataljainkat megóvjuk a globalizált világ idegen nyelvűségének térhódításától. Nem azt mondom, hogy nem kell az idegen nyelv, sőt! De a madén nyelvhasználatban nincs mit keressenek az idegen szavak. Ezért nyelvújítás kell! Az idegen szavaknak találni megfelelő madén szavakat.
- Az iskolákban, nem szabad csökkenteni a madén nyelv és irodalmi órákat, annak ellenére, hogy szükség van az óracsökkentésre.
- Kötelezni a cégeket, vállalkozókat, hogy az idegen „cégtáblák” mellett, megjelenjen a madén nyelvű is. Ez természetesen nem vonatkozik a kisebbségek részére, mint oktatás, etnikum, nemzettudat. A kisebbségekre még több támogatást és figyelmet kéne szentelni, hisz államunk részét képviselik.
- A külhonban élő madénijaiaknak, az anyaország sokkal nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást kéne biztosítson. Pályázatokat, irományokat stb. kéne eljuttatni hozzájuk, hogy anyanyelvüket és nemzetiségüket megőrizhessék.
- Kiadni egy új helyesírási szótárt, amely már ivestova 7O esztendeje nem volt megújítva.
- Átdolgozni és kiadni a Madén Helyesírás Szabályait.
- Nyelvőrző, nyelvépítő előadásokat, oktatási programokat tartani.
- Erkölcsi nemzettudat nevelés a madén nemzetiségű gyermekek részére, a kisebbségeknek a maguk elvárásai szerint biztosítani a megmaradásukat.
- A történelem órákat megváltoztatni. Heti egy-két órában egyetemes történelmet oktatni és heti 1 órában minden nemzetiség a saját történelmét tanulná. A madén: Madén történelmét, a görög: Görög történelmet, a német: Német történelmet. Persze ez óriási munka, hisz összhangba kell hozni a többi nemzetiséggel, és nem olyasmit kell tanítani, hogy a gigantiaiak több százezer madént mészároltak le (persze erről is kell említést tenni), hanem Gigantia elismerte Madénia függetlenségét és jelenleg mindketten az Interrai Unió részei és közös munkát végeznek stb.
- Az Interrai Unióban megalkotni, a szuverén jogokat, ami az anyanyelvre és nemzetekre vonatkozik.
- Az ENSZ már régen kitért a nemzetek anyanyelvének ápolásának fontosságára, nekünk is figyelembe kéne venni és törvényes keretek között alkalmazni.
- Óvni gyermekeinket az idegen nyelvűségtől, és támogatni az anyanyelv használatát.
- Történelmi egyházainknak támogatást nyújtani, hogy felismerve a veszélyeket, ők is az anyanyelv használatra ösztönözzék híveiket.
Dr. Vérvölgyi Jázmin akadémiai Konzul |
Nyitóbeszéd:
Egy kincse van minden nemzetnek adva, míg azt megőrzi híven, addig él.
E kincs neve az édes anyanyelv!
Örülök annak, hogy a Madén Tudományos Akadémia tanácskozássorozatán annyi jeles téma után helyett kapott az anyanyelv. Idézhetnénk jól ismert szállóigéket például, hogy „a nyelv a lelke a nemzetnek”, vagy „Nemzeti életet nemzeti nyelv nélkül gondolni sem lehet”. De engem különösen a következő ragadott meg, amely így kezdődik: „Egy kincse van minden nemzetnek adva, míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve az édes anyanyelv.” Megrendített az emigráltak által írt mondat: „Nincs más haza, csak az anyanyelv”, és megnyugtatott a következő idézet: „A madén nyelv nem vész el, hiszen lényegében az egyetlen igazi nemzetfenntartó elem.” A tárgyilagosság mégis ott motoz bennem, és azt súgja, hogy a szórványban élő madénoknak az anyanyelv egyre inkább csak mint jelrendszer kapcsolódik a nemzeti tudathoz, mint praxis már nem vagy csak alig-alig. Ráadásul az már önmagában gyanús, ha ennyien és ennyit beszélnek nemzet és nyelv kapcsolatáról. Talán valami végveszély fenyegeti anyanyelvünket? Nem kell sok, hogy beteljesedjék rajta a herderi átok: „A mások közé ékelt kisszámú madénoknak századok múltán talán majd a nyelvét sem lehet fölfedezni.” Hiszen tagadhatatlan, annak idején óriási visszhangot keltett ez a jóslat, s attól kezdve a nemzethalál gondolata számtalanszor felbukkant az irodalomban és a politikai közéletben egyaránt. Talán elég, ha, Antigoni Grandpierre Emil Herder árnyéka című könyvét, amelyben így ír a szerző: „Ha Herder föltámadna, s végighallgatná egyik-másik szakember nyilatkozatát a rádióban vagy a televízióban, bizonyára fölkiáltana: Kétszáz évet tévedtem, de láthatják, hogy alapjában igazam volt.” Az Interrai Unió kapujában mégsem e jóslat miatt kell e témával foglalkozni. A madén nemzetet és nyelvet semmiféle halál, semmiféle kihalás nem fenyegeti. A kérdés inkább az, hogy gazdag és kifejező nyelvünk az elkövetkező évtizedekben megőrzi-e nemzeti vonásait, hagyományait, vagy pedig felhígul, nemzetköziesül, egyre inkább feltöltődik idegen elemekkel, szerkezetekkel, s bár megmarad, de a globalizáció hatására mindinkább elveszíti sajátos madén vonásait, ízeit.
Milyen stratégiát lehet kialakítani válaszul a Világ kihívásaira?
Úgy vélem, olyan stratégiára van szükség, amelynek legfőbb közös célja a madén nemzettudat megőrzése, megmaradási esélyeinek, sőt gyarapodásának, elismertségének növelése. A nemzetstratégia helyi érdekei viszont minden bizonnyal már különböznek egymástól. Könnyű belátni, hogy egészen eltérő feladatok várnak ránk Madénia határain belül és kívül. Az anyaországban minden ráhatás nélkül gazdagszik, virágzik, sőt burjánzik a nyelv, de nem azért, mert valami nagy nemzeti öntudat hajtja, vezérli az embereket, sokkal inkább, mivel jó termőtalaja van a nyelvnek. (Persze a szép virágok és haszonnövények mellett a gyomnövényeknek is kedvez a televény, s ez bőségesen ad munkát az anyanyelv ápolóinak.) A határokon túl ellenben azt látjuk, hogy ott nagyobb a nemzeti öntudat összetartó ereje, ezért jobban érvényesül az anyanyelv megőrző szerepe, sőt jóval erősebb az anyanyelv megőrzésére irányuló törekvés is, a nyelv spontán fejlődése viszont észrevehetően lassúbb, visszafogottabb, korlátozottabb. Megítélésem szerint akkor járunk el helyesen, ha a legfőbb stratégiai cél – a madénok és a madén nyelv megmaradása és gyarapodása – érdekében a helyi célokat ügyesen összhangba hozzuk, egymás mellé igazítjuk. Annak tudatában kell ezt tennünk, hogy a madén rendkívül rugalmas, gyorsan fejlődő, kreatív nyelv, amelyben óriási alkotó energiák hatnak, s még további, még nagyobb energiák szunnyadnak. Szórványhelyzetben ez a kreativitás szükségszerűen kisebb, annál nagyobb viszont a nemzeti tudat, amely többek között a kétnyelvű helység- és utcanévtáblákért, az önálló madén egyetemért és a madén vonatkozású események megünnepléséért vívott erőfeszítésben nyilvánul meg.. Kevés nép dicsekedhet hasonló gazdagságú kultúrával, mint a madén. Ha ezt felismerjük, tudatosítjuk, stratégiánkat pedig úgy tervezzük meg, hogy saját értékeinket megőrizve és tovább erősítve mindegyik régió a másiktól kapjon energiát, ösztönzést ahhoz, amiben önmagában nem elég erős, , nincs olyan hatalom, amely ezt a sokat próbált, tehetséges, a nehézségeken mindig úrrá lévő nemzetet s ezt a csodálatos zengésű nyelvet az elkövetkező évszázadokban eltörölhetné a Föld színéről.
Azért gyűltünk ma itt össze, hogy erőinket egyesítve megoldást találjunk az anyanyelv megőrzésére. Mert mit ér a fejlődés, a gazdaság, ha elveszítjük a legnagyobb kincsünket, az édes anyanyelvet. Kedves egybegyűltek, kérem osszák meg ötleteiket, megoldásaikat, hogy összegezzük, majd az Országház elé tárjuk, hogy nagyra tartott politikusaink cselekedhetni tudjanak.
Dr. Vérvölgyi Jázmin Konzul |
Kedves Konzul Asszony!
Én is jelentkezem. Ez csak természetes, mikor anyanyelvönkről van szó.
Kovács Zoltán, KDSZ társelnök |
Tisztelt Elnökasszony!
Én is szeretnék résztvenni a konferencán!
tisztelettel: a Közt.elnök |
Tisztelt Elnökasszony!
Számomra is fontos a madén nyelv védelme. Ezért jelezni szeretném, bár nem vagyok nyelvész, részt szeretnék venni a konferencián.
Tisztelettel:
Aronba |
Augusztus 21-én akadémiai konferencia lesz az anyanyelv megmentése érdekében! Akik szeretnének részt venni, kérem jelentkezzenek itt az Akadémia topicban!
dr. Vérvölgyi Jázmin, KDSZ |
A Konzul beszéde az Országházban:
Az anyanyelv elszegényedése ...
a társadalom emberi-érzelmi-értelmi elszegényedésével jár együtt
Az ember gyereke biológiailag embernek születik, de valóban emberré azzal válik, hogy - először közvetlen, majd szélesebb - környezete megismerteti vele a világot, annak részleteit s ezek bonyolult viszonyait, mozgását, működését; átadva a közösség új tagjának a társadalom (s rajta keresztül az emberiség) addig megszerzett ismereteit, tapasztalatait. Ennek az átadásnak nem épp egyetlen, de kétségkívül leghatékonyabb eszköze a nyelv, amelynek szavai rögzítik a valóság elemeiről kikristályosított fogalmakat, nyelvtani eszközei ezek kapcsolatait, használati szabályai pedig az egymás megértésének és - ami nem kevésbé fontos - a magunk megértetésének közösen kialakított formuláit.
A nyelv tehát egyszerre kapcsol a valósághoz és az azt megismertető közösséghez, mint az emberi beszédtevékenység eszközrendszere. Ám a tevékenység maga, meg a tevékenység során születő eredmény már nem nyelv, hanem beszéd. Minthogy azonban minden emberi beszéd valamilyen nyelv anyagából és törvényei szerint épül fel, az emberi beszéd - formája és megformáltsága oldaláról nézve - nyelvhasználat, funkciója felől közelítve pedig kommunikáció, mégpedig annak legemberibb formája: nyelvi kommunikáció. Hogy az emberi társadalmak a kommunikációs képességnek ezen a fokán állnak, ilyen eszközével bírnak, s egyedeiket ennek segítségével kapcsolják magukhoz, azt nyelviség kifejezéssel jelölhetjük.
Ám "a" nyelv nem létezik, miként a "társadalom" sem, csak konkrét nyelvek vannak és azokat kialakító és használó mikrotársadalmak. És "a" nyelv mindenki számára az anyanyelve, amelynek segítségével az őt körülvevő mikrotársadalom biológiailag embernek született állapotából mentálisan emberré emelte: humanizálta; elsajátíttatva vele saját történelmileg kialakult fogalomvilágát, szemlélet- és gondolkodásmódját; s így képessé téve őt arra, hogy a maga szűkebb közösségének utána a vele/velük azonos nyelvet használóknak (majd ezeken is túllépve, akár az egész emberiségnek) ismeretanyagát elsajátíthassa, s ennek (ezeknek) közegében a sajátjainak átadásával gazdagíthassa is. Az anyanyelv így az egyénnek (de az azt öröklő, használó és továbbalakító mikrotársadalomnak) a számára is a valóság tükrözését és észlelését közvetlen, áttétel nélküli szolgálója, s ennyiben egyénnek és közösségnek egyaránt az önazonosságát jelenti.
Ám a nyelv nem csupán az ismeretszerzés és ismerettárolás eszköze, hanem a kommunikációé, az ember és ember közötti érintkezésé is. A nyelv társadalmilag szentesített eszköz, de a beszéd, a nyelvhasználat egyéni tevékenység. S így a partnerhoz szólás formája és módja nemcsak a megszólalót jellemzi, hanem azt a viszonyt is, amilyenben a megszólítottal van (akár szubjektíve, akár objektíve).
Gyakran elrettenve olvasok madén kiadványokban, szakmai cikkekben olyan írásokat, amelyekben rengeteg az idegen (rendszerint angol) eredetű szó. Úgy tűnik, hogy divatos olyan kifejezésekkel élni, amelyeket az átlag ember nem érthet meg. Persze az is lehet, hogy ötven év alatt az otthoni nyelv annyit változott (szerintem szegényedett), hogy már az embereket nem bántják az idegen szavak.
Ötven-hatvan évvel ezelőtt soha sem lehetett hallani úgy beszélni emberekről, hogy A Darko, A Gacsó, stb. (Kivéve jelzős összetételben: A sánta Ivanovics, A szeplős Klára.) Manapság pedig ez lett az általános, nemcsak Dabukkában, de sajnos vidéken is.
Még sorolhatnám a sok elrettentő példát, de száz szónak is egy a vége.
Kedves képviselőtársaim! A konzervatív eszmék alappillére a hagyományok ápolása. Én úgy gondolom, hogy a madén nyelv az közös érdek, hogy továbbadódjon apáról, fiúra. Ezért a Madén Tudományos Akadémia nyelvőrző részlege, a konzervtív szövetség felkéri a madén Országházat az azonnali cselekvésre, még nem lesz túl késő.
Szükség van nyelvőrző programokra, anyanyelv ápolásara, az idegen szavak visszaszorítására. Ez az ügy nem politikai hovatartozást kell jelentsen, hanem közös összefogást gyönyörű nyelvünk érdekében.
Gyors rendeletekkel szorítsuk vissza az idegen szavak használatát. Ennek érdekébe a Madén Tudományos Akadémia nyelvújító konferenciát hívott össze augusztus 21-re az Akadémia székhelyére.
Az Országháznak feladata mihamarabbi hatálybaléptetése a nyelv megőrzésének megmentése, szépítése és ápolása. Nem a kisebbségellenességről van itt szó, hanem a madén anyanyelv megmentéséről. Próbáljuk megmenteni azt, ami végigkísért történelmünk során, ami beépült kultúránkba, életünk részébe. Nem hagyható elveszni azt, ami nélkül nem beszélhetünk Madén nemzetről, esetleg Madén országról.
Ahogy minden nemzet arra törekszik, hogy fennmaradjon, nekünk is erre figyelnünk kell. Ezért felkérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy jöjjenek el a pártok is a nyelvújító és nyelvőrző konferenciára és közösen állítsuk meg a nyelvünk degradációjáért felelős lavinát.
Fontos, hogy közösen, egységben és az aktuális politikai irányzatokat félretéve cselekedjünk, még nem lesz késő.
Dr. Vérvölgy Jázmin, a KDSZ szövetség elnöke és a Madén Tudományos Akadémia Konzulja |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
