Friss�t�sS�g�

kovacszoltan	2008.08.22. 21:33 -
	A Capital a legnagyobb gazdas�gi napilap Mad�ni�n, de a politika, kult�ra, sport �s a csal�d is fontos szerepet kap.

[111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.27. 13:50 - #31

P�ly�zat az „Interra Kontinens Uni�” kongresszusi sz�khely�re P�ly�z� neve: Antigon v�ros vezet�s�ge �s a Republik�nus P�rt El�zm�nyek: Antigon v�ros 30 000 lakos� v�ros �s jelenlegi polg�rmestere Matrozoli Republik�nus Aleln�k A Minisztereln�k P�ly�zatot hirdetett az Uni� kongresszusi sz�khely�re. Mivel t�bb v�ros is beadhatja k�relm�t, Antigon v�ros k�z�sen a Republik�nus P�rttal beny�jtja p�ly�zat�t. Projekt neve: Antigon v�ros „Interra Kontinens Uni�” kongresszusi sz�khelye Antigon v�ros teljes k�r� le�r�sa: F�ldrajza: Alm�dia d�mvid�k�t�l keletre fekszik a Yond� medence, melyet kett�szel Interra legnagyobb foly�ja a Yond� foly�, melyr�l a medence is nev�t kapta. A medenc�ben a foly� lelassul �s nagy pr�bat�tel �r�n tud utat t�rni mag�nak Mak�r dombjain kereszt�l. Mak�r dombjainak elnevez�se g�r�g eredet�, jelent�se boldogs�g. 100 �s 700 m�ter k�z�ttiek a  Mak�r dombok, melyek andezit t�mbjeinek k�sz�nhet�en lelass�tj�k a Yond� foly�t �s egy gy�ny�r� lag�narendszert alkotva sz�tterjed a medenc�ben.  A Mak�r dombok mint valami gombakalapok emelkednek ki a medenc�b�l �s, mintha katon�k m�dj�ra �rizn�k a Yond� foly�t. Antigon v�rosa a medence k�zep�n tal�lhat� �s d�li hat�r�t a Yond� foly� d�sz�ti. A foly� f�lk�rben fogja k�zre a v�rost �s k�t �gra szakadva alkotja Rodion sziget�t. A sziget teljes eg�sze Antigon v�ros r�sz�t k�pezi. Jelent�se R�zsa. Az �v�rosra kelet-nyugat ir�ny� beszor�totts�g jellemz�. Keletr�l pedig a Nagykapu fogja k�zre, ez�rt jellemz� r� az �szak-d�li kiterjed�s. Az �v�rost�l 4 km fekszik Kertv�ros, melyet Szofronnak neveznek �s jelent�se okos, �rtelmes, helyesen gondolkod�, ahol a v�ros lakoss�g�nak egy�t�de �l. Szigetek: Antigon k�zigazgat�si ter�letein bel�l h�rom sziget tal�lhat�: Rodion, Timon �s Tar�z. Mindh�rom sziget jelent�se g�r�g eredet�. Rodion jelent�se: R�zsa. Timon jelent�se: megbecs�lt. Tar�z jelent�se pedig: zavarba ejt�. Fontosabb �ll�vizek: Legnagyobb �ll�vize Polidor tava. M�r a k�z�pkorban nagymennyis�g� hal�szat jellemezte. Napjainkban turisztikai l�tv�nyoss�g �s sz�rakoz�hely. Jelent�se: adakoz�, b�kez� �s szint�n a g�r�g nyelvb�l ered. Azon k�v�l, m�g sz�mos tavat tart ny�lv�n a k�zigazgat�s, de jelent�s�g�k eleny�sz�. Foly�ja: Yond�, mely Interra kontinens legnagyobb foly�ja. Hegyek: A v�ros legh�resebb hegye a Nikander nevet viseli. Gy�ztes f�rfi a jelent�se. 167 m magas �s kiemelkedik a v�ros fel�. Itt tal�lhat� a Szent Erzs�bet bazilika, mely 1786-ban �p�lt �s minden t�mad�st t�l�lt, ami a v�ros ellen ir�nyult. A v�ros �szaki r�sz�n ter�l el Ili�n �ri�si mezeje. Jelent�se a Nap. A mez� d�li r�sz�re szeretn�k fel�p�teni a kongresszusi k�zpontot, mely az Uni� sz�khely��l szolg�lna. S�k ter�let �s sz�mtalan lehet�s�get ny�jt a fejl�d�shez. 200 hekt�r ter�let be�p�thet�. Nev�nek eredete: Antigon v�ros nev�nek eredete a g�r�g keresked�k vil�g�ba ny�lik vissza. Hajdan�n Mad�ni�ba is eljutottak a g�r�g�k �s kereskedtek. �m Yond� medenc�je annyira megtetszett nekik, hogy letelepedett egy kisebb csoportjuk. M�ra m�r elt�ntek, de a medence eg�sz ter�let�n a g�r�g�k �ltal adom�nyozott neveket lehet �szrevenni. Szinte minden hegyet, dombot, vizet elneveztek a g�r�g�k valamilyen istens�g�k tulajdons�g�val. Antigon jelent�se: NEMESS�GE �LTAL KIEMELKED�. T�rt�nete: A r�mai id�kb�l semmilyen ismeret nincsen a ter�letet illet�en. Az els� �r�sos feljegyz�sek 1032-b�l ismeretesek. A g�r�g keresked�k eml�tik �tle�r�saikban, napl�ikban. A XII sz�zadban megfordult a v�rosban VII. Lajos gigantiai kir�ly. A XIII sz�zadban itt van az orsz�g legels� p�nzverd�je. A XV sz�zadban vall�sos �s kultur�lis k�zpont volt. Itt volt valaha az orsz�g egyetlen konzervat�riuma, melyre m�r csak a romok eml�keztetnek, mely m�zeumk�nt m�k�dik. Az 1700 �vekt�l a v�ros hanyatl�snak indul, az iparosod�snak k�sz�nhet�en. 1851-ben, mikor a nagy iparosod�si l�znak v�ge, ism�telten kezd a v�ros felemelkedni. 1911-ben �tadt�k az els� vas�tvonal�t. 1923-ban a giganitai l�gion�riusok lerombolj�k a Santa Maria hidat, amit 1989-ben vissza�p�tenek. A harmincas �vekben felt�rt�k az addig a f�ld alatt fekv� v�rat, art�zi kutakat �p�tettek, melynek k�sz�nhet�en elindulhatott az idegenforgalom.  A m�sodik vil�gh�bor� ism�telten hanyatl�snak ind�tja a v�rost. Napjainkra kijav�tott�k a hib�kat �s turistaparadicsomm� v�lt. A legt�bb l�togat�t az �llamokb�l fogadj�k. K�z�t: Dabukk�b�l a 7 f��ton lehet megk�zel�teni. A Santa Maria h�dnak k�sz�nhet�en a t�rs�g egyetlen �tkel�je a Yond� foly�n kereszt�l. Aut�buszok legs�r�bben a f�v�ros fele indulnak, napi 12 j�ratp�r. Jelenleg folyik a v�ros m�sodik k�zleked�si tengely�nek ki�p�t�se, az �gynevezett Antigonea-�tt�r�s, ami tehermentes�teni fogja a belv�rost �s eltereli a forgalmat Nikander hegy�nek k�rny�k�r�l. Vas�t: A v�ros k�t vas�ti vonalon k�zel�thet� meg. Napi 26 j�rat k�zlekedik a v�rosban. A f�v�ros fele napi 4 j�rat k�zlekedik �s ugyanennyi vissza. Vas�t�llom�sa h�res, mivel itt volt Mad�nia legels� alulj�r�ja meg�p�tve. V�zi: A t�vols�gi v�zi k�zleked�s a turist�k ig�nyeit el�g�ti ki. Egy kik�t�je van, ami elvesztette kereskedelmi mivolt�t �s a jachtok �s kisebb haj�k fogad�s�t biztos�tja. �vi 80 000 utast fogadnak. Mivel a Yond� foly�n l�v� kik�t� csak 3 haj�t tud egyszerre fogadni, tervezik egy �j �s korszer� kik�t� meg�p�t�s�t. A jelenlegi kik�t� Rodion sziget�n tal�lhat�. L�gi: A f�ves kifut�p�ly�val rendelkez� Szofronon tal�lhat� rep�l�t�r csak k�z�pkateg�ri�j� g�pek fogad�s�ra alkalmas, ez�rt tervben van �talak�t�sa Business rep�l�t�rr�, ami el�seg�ten� Antigon er�s�d� region�lis szerep�t. Jelenleg f�k�nt sport c�lokra haszn�lj�k. Ejt�erny�s�k, vitorl�z�rep�l�s�k, s�rk�nyrep�l�s�k kedvelt c�lpontja. Helyi k�zleked�s:  A v�rosban az aut�busz k�zleked�s, igen jelent�s. Tervbe van, hogy a buszp�lyaudvart kik�lt�ztetik a belv�rosb�l. Ezut�n a helyi k�zleked�st teljesen �t kell rendezni. A buszp�lyaudvar helyett parkol�h�zakat �p�ten�nek. Szofronba ker�lne �t az �j buszp�lyaudvar. L�tnival�k: A v�ros d�li r�sz�n: -          Pantheon t�pus� Szent Katalin k�polna -          A vil�gh�bor�s eml�km� a H�s�k ter�n -          F�ldalatti v�r, mely m�zeumk�nt  szolg�l .

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.26. 18:36 - #30

Elmarad a mai k�l�nkiad�sok �radata a Capitalban, tiltakoz�sul a sajt�szabads�g CSAK elm�letben val� l�tez�se ellen.

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.26. 18:32 - #29

Ny�lt lev�l a DCP vezet�s�g�nek! Tisztelt Eln�k Asszony!   Nagyon sajn�lom, hogy f�lre�rtelmezte a „Job” Tengely Programot. Itt nem p�rtsz�vets�gr�l, vagy eln�ki n�zetk�l�nbs�gekr�l van sz�. Ez a program csak arra szolg�l, hogy a jobboldalt meger�s�tse �s visszahozza Mad�ni�ban dics�s�g�t.  Ami az ir�nyelvek kidolgoz�s�t illeti, nem mi hoztuk l�tre, hanem az �vsz�zadok alatt alakult ki. Ebbe m�g nek�nk sincs belesz�l�sunk, hisz az eredeti dokumentumot Londonban �rzik a jobboldali er�k. Mi csak �tvett�k �s t�j�koztattuk r�la Mad�nia lakoss�g�t, hogy mik egy jobboldali p�rt ir�nyelvei �s f� c�ljai. Csod�lkozom, hogy ezt �n r�nk fogtak. Ha ismer nemzetk�zi jobboldali p�rtokat �s ir�nyelveiket akkor tudn�, hogy minden jobboldal le�r�sa nagyon hasonl�, hisz mindenki a Londoni dokumentumot tartja szem el�tt. Ha �n nem ezt v�li, akkor minek foglal helyet a politikai tengely ezen oldal�n? Nem s�rt�snek sz�nom, hanem megjegyz�snek. K�rem olvasson ut�na a jobboldali ir�nyelveknek �s majd r�j�n, hogy igazam van. Level�nkben, amit minden jobboldali p�rtnak elk�ldt�nk pontos�tunk, hogy szeretn�nk, ha a terminusokat k�z�sen fogalmazn�nk meg. Az ir�nyelvet nem l�ttuk fontosnak, hogy k�z�sen �rjuk, mikor az mindenkinek k�z�s �s adatott. DE a terminusokra k�l�n felh�vtuk a figyelmet. Ha �n �s p�rtja nem tud eleget tenni a jobboldali ir�nyelveknek, akkor igaz�n sajn�lom, hogy jobboldali politikusnak tartja mag�t. K�rem akkor ezent�l nevezze mag�t baloldalinak vagy centrumnak, de semmilyen form�ban nem jobboldalinak. Minden jobboldali politikus tudja, hogy a jobboldali ir�nyelveket meg kell v�deni. A DCP nem az orsz�g legnagyobb p�rtja, hanem a DCP-KDP koal�ci� az. K�rem minek feledkezik meg a sz�vets�geseir�l? �lland�an azzal v�dol, hogy kiv�ltam a KDP-b�l. Egy�ltal�n l�tezik m�g a KDP? Vagy teljesen elt�nt a politikai palett�n.  Nem kiv�ltam a KDP-b�l �tvitt �rtelemben, hanem tov�bbj�rom azt az utat, amit �k kellen�nek j�rjanak. H�napok �ta a KDP nem is nyilatkozott �s semmilyen �letjelet nem adott mag�r�l a v�laszt�sok �ta. �rdeksz�vets�get k�t�tt�nk a baloldallal? NEM! Hanem egy olyan sz�vets�get, ami Mad�ni�t szolg�lja. �n �s kedves p�rtja m�rt nem keresett fel egyszer sem? M�rt nem mutattak egy kicsi k�zeled�st? Minek nem �ltek le vel�nk t�rgyalni? A baloldal megtette. �nt sz�mtalan t�mad�s �rte, hogy mindenkivel cs�ny�n viselkedett. Ez nem lehet mer� v�letlen. Level�nkben megk�rt�nk minden jobboldali p�rtot, hogy mind negat�v, mind pozit�v v�lasz eset�n v�laszoljanak. M�g erre sem m�ltattak minket. A m�sik dolog, nagyon sajn�lom, hogy p�rtjaink civakod�sa Mad�nia jobboldal�nak roml�s�hoz fog vezetni. Mert ha a saj�t feleinkkel sem tudunk kij�nni, mit szeretn�nk a m�sik felekt�l? K�rem eln�k asszony! Ne cs�koljon minket, hanem gondolja �t besz�d�t �s �rt�keljen. Mi is ezt tett�k �s tessz�k. �lland�an fejl�d�nk �s megpr�b�lunk a t�k�letes harm�ni�ra t�rekedni. Ellens�gesked�se csak m�g jobban sz�thatja a t�zet. Ha legal�bb egyszer is megkerestek volna, m�sk�pp �lln�nak a dolgok. Teh�t ne csak t�madjon, hanem gondolkozzon el. Mi hib�ztunk, de �n�k is hib�ztak. DE m�g a baloldal is hib�zik. Emberek vagyunk �s nem j�gszobrok. Mi tov�bbra is nyitottak vagyunk �s v�rjuk a DCP-t is a jobboldal felvir�goztat�s�ra. Tisztelettel, Kov�cs Zolt�n Republik�nus P�rteln�k

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.26. 18:31 - #28

Sajt�k�zlem�ny II. Mad�ni�ban a sajt�szabads�g csak elm�letekben l�tezik! Kedves Republik�nus lelk�let� emberek �s nem csak �n�k, hanem mindenki! Sajn�latos, de a sajt�szabads�g csorb�t szenvedett. A tegnap lek�z�lt�k a kommunista p�rteln�k �rdekesre sikeredett nyilatkozat�t. Ennek �ri�si v�zhangja lett. Sajnos a K�zt�rsas�gi Miniszt�rium ezt teljesen cenz�ra al� fogta. Oly annyira, hogy m�g arch�vumunkb�l elt�ntette a nyilatkozatot. Ennek tiltakoz�sa v�gett visszal�p�nk a n�pszavaz�si kezdem�nyez�s�nkt�l. Nem fogunk egyet �rteni azzal, hogy a sajt�szabads�g csak elm�letben l�tezzen. Hi�ba is m�dos�tan�nk az alkotm�nyt, nem lenne eredm�nye. Ez�rt f�l�slegesnek tartjuk, hogy akkora energi�t �s anyagi t�k�t fektess�nk olyasmibe, ami csak elm�letben l�tezik. P�rtunk soha nem illetett senkit tr�g�r szavakkal, m�g is n�lunk lett a sajt�szabads�g kikezdve. Am�g a dolgok nem v�ltoznak Mad�ni�ban, egy konzervat�v politik�t fogunk v�gezni. Nem vesz�nk r�szt olyasmiben, ami csak elm�letben fog l�tezni. P�rtunk ki�ll �ll�spontja mellett �s nem arra t�reksz�nk, hogy n�pszer�s�g�nk az egekig sz�rnyaljon, hanem arra, hogy igazs�g �s becs�let legyen. A Republik�nus P�rt Vezet�s�ge

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.26. 08:09 - #27

Hamarosan a Politikai szeml�ben     a Capital lapban:   Darko Contra Balla "�gy"

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.26. 08:06 - #26

„Job” Tengely Program A jobboldal egy politikai eszme. Ideol�gi�ban elt�r a klasszikus baloldalt�l. Legfontosabb tulajdons�gai k�z� a tradicionalizmus, konzervativizmus, jobboldali liberalizmus tartozik. A demokr�cia �tj�n pr�b�l egyens�lyban maradni. A jobboldal az els� rend a parlamentben, ellent�tben a baloldallal, akik a m�sodik rendbe tartoznak. Legnagyobb c�lja a gazdas�gpolitika. �ltal�ban a szerves v�ltoz�sok jellemzik. A hagyom�nyt �s a tekint�lyt el�t�rbe helyezi. Az �rzelmi hivatkoz�saik politikai er�ss�g�ek. A kult�r�ban a hagyom�nyokat k�veti a gazdas�gban az �llam minim�lis szerepv�llal�s�t vallja. A szabad versenyre �s szabad piacra �p�t. Elfogadja a t�rsadalmi k�l�nbs�geket. Mad�ni�nak sz�ks�ge van a jobboldalra. Sz�ks�ge van a politikai er�k egyens�lyban tart�sa v�gett �s az �j ideol�giai eszm�k megval�s�t�sa miatt. A „Job” Tengely Program f� c�lja, hogy felvir�goztassa a jobboldali politik�t. A Republik�nus P�rt nagyon elsz�nt, hogy ezt megval�s�tsa. Ha kell �ner�b�l is v�ghezviszi. A „Job” Tengely Program I. terminusa: -          A gazdas�gpolitika maximaliz�l�sa -          A kult�ra �pol�sa �s „tan�t�sa” -          Demokratikus egys�grendszer -          A jobboldali p�rtok egym�s k�z�tti belpolitik�ja -          Reformrendszer l�trehoz�sa A „Job” Tengely Program I. terminus�nak 5 pontja lehet�v� teszi, hogy a jobboldal hanyatl�sa befejez�dj�n �s egy �j felfele �vel�s elkezd�dj�n A „Job” Tengely Program nem ORSZ�GOS szint�, hanem a jobboldal koh�zi�s �sszetart� erej�nek n�vel�s�re szolg�l Ennek �rtelm�ben egy olyan programr�l van sz�, ami egy ideol�giai eszm�t pr�b�l felemelni, konkr�tan a politikai tengely jobb oldal�t �S nem ir�nyul a politikai tengely bal oldal�ra Nem szolg�l POLITIKAI „h�bor�” sz�t�sra �s nem tartozik sz�mad�ssal az Orsz�g vezet�s�g�nek Republik�nus P�rt

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.25. 22:26 - #25

A vezet� korm�nyp�rt aleln�ke Balla P�ter nyilatkozata, a kommunista p�rt eln�k�nek mai besz�d�re   Sok�ig gondolkodtam, hogy kiadjam-e nyilatkozatomat (sajt�szabads�g van!), de �gy d�nt�ttem, hogy ki. A demokr�cia sem b�r el mindent. Ilyen alp�ri m�don, ennyire tr�g�rul m�g senki sem illetett, pedig m�r „r�gi motoros” vagyok. De �n term�szetesen higgadtan nyilatkozom, �s t�nyekre alapozva. 1.    A v�laszt�sok eredm�nye a v�laszt�kt�l f�gg. Sajna, sokan elhitt�k a kommunist�k demag�g, n�p�m�t� ig�reteit, �gy kaptak 9%-ot. Viszont mikor koal�ci�ra k�ne menni, az orsz�g�rt, a korm�nyz�st nem v�llalj�k. Jellemz�. �s az, hogy vita van a p�rtok k�z�tt (legyen az Magyarorsz�g, N�metorsz�g vagy Madenia), azt �gy h�vj�k, hogy polg�ri demokr�cia. 2.    Az engem �rt t�moad�sokat kiheverem. A Szoci�l Lap nem adja meg, hogy a riportokat mikor adja k�zre, m�r fenn vannak. a riporterek nev�ben kik�rem ezt a len�z�, lekicsinyl� megnevez�seket! Lehet hogy nem birk�t ny�rnak a kongresszuson PR miatt, de kem�ny munk�t v�geznek. 3.    Az�rt nem l�p be egy koal�ci�ba, mert f�l, hogy fel kell adni populista programj�t, �s meg kell l�pni a reformokat. Ez az igazi lav�roz�s! 4.    �n jobban �r�ln�k, ha a „vez�rkos” ben�zne a birk�ihoz, mondjuk 4 �vig! 5.    A t�rt�nelemtud�sa megcsallja az „eln�k urat”: A n�met szoci�ldemokrat�k soha nem l�ptek be a fasiszt�k korm�ny�ba (hanem a k�z�pjobb Centrum [Z] �s kisebb-nagyobb liber�lis �s nacionalista p�rtok). �s az�rt a m�sodik vilagh�bor� aldozatainak eml�k�t �gy meggyal�zni! De n�zz�k: Lenin, Szt�lin, Mao, Korea, 1953 �s 56, V�r�s Brig�dok �s Aldo Moro, Vietnam, Afganiszt�n. Az eur�pai kommunista p�rtcsal�d m�r r�gen „bigott” szocdem p�rtokk� v�ltak. 6.    �n sosem lehet olyan mint Szt�lin, tudniillik nem adunk r� m�dot, �s a v�laszt�k sem, ugyanis csak 9%-uk akarta a kommunist�kat hatalmora seg�teni.

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.25. 20:18 - #24

(folytat�s) Sokszor sz�ba ker�lt mostan�ba a koal�ci�... Ami olyan, mint egy swinger-klub, csak �ppen itt nincsenek biztons�gi �r�k, hogy elvezess�k az er�sebbet, ha m�r a hatodik vend�ghez megy oda, hogy r�k�nyzser�tse a p�nisz�t... �pp ez�rt nemleges v�laszt adtam Radnainak, aki seg�ts�get k�rt t�lem. De gondolom, nem �n voltam az els�. A k�l�nbs�g annyi, hogy �n nem szeretem a swingerklubokat, a t�bbiek meg igen, csak �k m�shova j�rnak. �gy d�nt�ttem, a k�vetkez� v�laszt�son sem indulunk koal�ci�ban senkivel, elvetem a n�pfronti korm�nyt, egyed�l maradunk. R�ad�sul a SZP-ba sem olvadunk be. Lesz egy �lland� f�polg�rmester-es�lyes�nk, �s leszek �n, egy 'er�s eln�k', �s 'hihetetlen�l j� politikus'. �s nem megyek vissza a birk�imhoz, hanem Madeni�t szolg�lom, a magam fegyvereivel. A szavakkal. Nem a republik�nus, hiperimperialista �s agressz�v jelmondtattal, miszerint: "Minek ott a sz�, ahol oly �kesen besz�l a tett?" Tudom, most furcsa, hogy nemr�g Sz�ll lapj�nak azt mondtam, 2026-ban szeretn�k vel�k indulni, ha nem m�k�dik a koal�ci�juk, de a helyzetet hosszan �tr�gva arra jutottam, a KP unikum marad. Abb�l a szempontb�l is, hogy mi nem azt a fajta el�t�lend� politik�t folytatjuk, amit ideol�giai el�deink, aminek oly sok �ldozata volt (nem mellesleg a n�met szoci�ldemokr�ci�nak vil�gszerte 50 milli�, azaz m�sflszer t�bb �ldozata volt 1930 �s 1945 k�z�tt, mint a kommunizmusnak 1920 �ta �r�d�, hivatalos t�rt�net�ben...), hanem egy er�sen reformaliz�lt form�t. Egyed�l azt tertom k�z�s pontnak Leninnel, hogy szerintem is jobban megoldhat� a nagyberuh�z�sok gyors fejl�d�se �llami keretek k�z�tt. Ha ezt id�ig nem vett�k �szre k�pvisel�t�rsaim, ugyan azt tudom javasolni, mint az el�bb: n�zz�k meg a v�laszt�sok eredm�nyeit! Nem lesz p�rtlapunk. Nem lesz p�rtt�v�nk. De vannak �tleteink, �s van 27 mand�tumunk. Nem vagyunk megker�lhet�ek, ugyanis ezent�l sokkal t�bb id�t fogok szentelni a parlamentnek, b�r nem lesz annyi feleslges hozz�sz�l�som, mint Ball�nak, �s olyan akt�v sem leszek, mint Radnai. Lehet, hogy sosem lesz�nk korm�nyp�rt, de a v�laszt�k k�z�l ciklusr�l ciklusra t�bben �rzik azt, hogy a kommun�lpolitika c�lravezet�. Ameddig �n leszek a KP vezet�je, addig mindenr�l lesz v�lem�ny�nk, mindenkinek �llunk rendelkez�s�re, b�rki b�rmiben k�rhet seg�ts�get (a koal�ci�t kiv�ve), �s senkinek sem kell f�lnie a nev�nkt�l. �n nem Szt�lin vagyok... Hanem Franitsek Darko."

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.25. 20:17 - #23

“hozz� k�ne szoknia, hogy 'aki kurv�nak �ll,   azt   megbassz�k', hogy ne legyek finom”   A kommunista p�rteln�k nyilatkozata! Holnap k�l�nkiad�ssal jelentkezik a Capital a jelenlegi nyilatkozat kapcs�n! Most k�vetkezz�k a nyilatkozat! "Hib�k, emberek, eszm�k... jelmondatok(?)" c�mmel jelent meg Darko KP-i eln�k cikke a 'Bal? Jobb!' c�m� lapban, amit riporter�nk most felolvas �n�knek: "Az ut�bbi id�ben nem voltam t�l �sszeszedett, lemaradtam a napi politikai �lett�l. Csoda, hogy egy�ltal�n bent maradtunk a parlamentben. Tegnap �s ma viszont �jraolvastam, megn�ztem a TV-ben k�pvisel�t�rsaim megnyilv�nul�sait, �s sz�molgattam az es�lyeket. Err�l sz�ltam m�r p�r sz�t Sz�ll lapj�ban is. El�rebocs�jtan�m, k�sz�n�m, hogy figyelemmel k�s�rik kis p�rtom munk�j�t, megtisztelnek. F�leg az �j p�rt, a republik�nusok m�diaf�n�k�nek k�sz�n�m, hogy j� politikusnak tart. Ugyanakkor le kell sz�geznem, nem maradn�k munka n�lk�l, ha kiker�lt�nk volna a parlamentb�l. Csak t�lj�koztat�sul: figyelni mindig meg�rte, anyagi �rtelemben is. Am�gy meg mindig is szerettem gazd�lkodni. Mostan�ban sokszor �rzem azt, jobban szeretn�k otthon, vid�ken birk�kat tartani, mint �n�knek cikket �rni. F�lre�rt�s ne ess�k, nem �n�kkel van bajom, hanem azzal, hogy m�r j� ideje csak a pocskondi�z�s folyik a parlamentben, ami elszomo�rt�. Hisz mi nem a magyar korm�ny vagyunk! Hanem egy kis orsz�g, ahol �sszefog�sra van sz�ks�g, nem �vsz�zados eszm�k figyelemmel tart�s�ra! Gondolok itt Smth megnyilv�nul�saira Radnaival szemben, b�r Radnait mostan�ban mindenki b�r�lta. Szerintem azonban j�l csin�lja, amit csin�l, mindig is szimpatiz�ltam vele. �, Smith, Sz�ll �s Kov�cs a mai madeniai politikai elit. Nem vagyok �lszer�ny, �n is jobban �rtek a munk�mhoz, mint mondjuk Balla, a talpnyal�, de nekik n�gy�knek (mondjuk az RP-f�n�k�t kiv�ve ebben a szempontban) nagy fegyver van a kez�kben, m�r csak a mand�tumokat n�zve. Sz�molni mindenki tud, n�zzenek csak r� a v�laszt�sok eredm�nyeire. Nem v�letlen p�ld�ul, hogy egy orsz�g sorsa f�gg�tt t�bbsz�r is Sz�llt�l. De nem �llt volna el� ilyen helyzet, ha Smith nem tartja �lland�an szem el�tt Madeni�t. Ha csak arra figyelne, hogy egy�l� maradjon a hatalom a kez�ben, most nem itt tartan�nk. Nem r�pk�dhetn�nek a milli�k, mert nem lenne honnan. Ha Radnai nem lenne ennyire akt�v, a k�lf�ldi di�kok nem hozn�nak "zsebp�nzt" az �llamkassz�nak. Logikus t�rv�nyjavaslatai nem v�letlen�l tartj�k az el�tr�ben, b�r ahhoz hozz� k�ne szoknia, hogy 'aki kurv�nak �ll, azt megbassz�k', hogy ne legyek finom. De � az a fajta, aki ebb�l csak az igazs�got l�tja, nem pedig azt, hogy �risten, haszn�ltam vele kapcsolatban a k-bet�s sz�t. Kov�cs k�l�n fejezet... Nagyon j�l lav�rozik a politikai palett�n, nem eml�thet� egy lapon, p�ld�ul, Ball�val, vagy Kinggel, akik, meggy�z�d�sem, nem ide val�k. Ezt a v�lem�nyemet King aggaszt� helyes�r�s�ra, �s Balla felt�n� talpnyal�s�ra, illetve eszmepuffogtat�s�ra alapozom. Ugyanis nem r�g meginterj�volt, el is fogadtam, �r�som szerepelt is a p�rtlapjukban, azt�n sz�r�n sz�l�n elt�nt. Val�sz�n�leg az�rt, mert nem voltam szalonk�pes a SZDP aleln�k�nek. Hogy oda ne rohanjak... Hol lenn�l, kisfiam, Smith n�lk�l? Balla, a nagy reformer... A sz�l�sszabads�g a demokr�cia alapja! T�rt�nelem, 11. oszt�ly...

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.25. 09:27 - #22

Politikai Szemle 4   Kinek(kiknek) k�sz�nhet�, hogy baloldali korm�nyz�s lesz Mad�ni�n? (elemz�s a Capital napilap .�s Kov�cs Zolt�n Republik�nus P�rteln�k r�sz�r�l) Az biztos, hogy a kommunista p�rton k�v�l mindenkinek. �k az egyetlen p�rt akik nem seg�tett�k hozz� a baloldali korm�nyp�rtokat a sikerhez. P�rteln�k�k Franitsek Darko egy kit�n� politikus. Annyira j�l politiz�lt, hogy p�rtj�t k�nnyed�n bejutatta az orsz�gh�zba �s 27 mand�tumot szerzett nekik. 3,2 sz�zal�kkal jav�totta teljes�tm�ny�ket a 2018-as v�laszt�sokhoz k�pest. Ez egy sz�ls�baloldali p�rt�l egyszer�en brav�ros teljes�tm�ny. Nem sok politikusnak siker�lt volna hasonl� eredm�nyeket produk�lnia. Most a jobboldalt�l haladjunk a baloldal fele: A Nemzeti Igazs�g P�rt hozz�seg�tette a jelenlegi baloldalt. Mivel nem politiz�ltak, p�rtjuk nagyon gyeng�n teljes�tett. De 3 mand�tummal hozz�seg�tett�k a jobboldali koal�ci�t. Rendes politiz�l�ssal sokkal t�bb mand�tumot szereztek volna. A N�pp�rt szint�n nem jutott be a parlamentbe, de 8 mand�tumot szereztek. Az � mand�tumaikat szint�n a jobboldali koal�ci� szerezte meg. Cromwell p�rteln�k elt�nt a politikai �letb�l.  Politiz�l�sa eset�n sokkal t�bb mand�tumot szerezhetett volna �s ak�r az orsz�gh�z soraiban is �lhetne. A Kereszt�ny Demokrata P�rt koal�ci�ra l�pett a DCP-vel. A hivatalos v�laszt�si el�rejelz�sek szerint 4,5 - 5 sz�zal�kot szereztek volna meg, ha k�l�n indulnak. A v�laszt�sok ut�n kider�lt, hogy ez a sz�m csak cs�kkent kb. 3, - 4 sz�zal�kra. Igaz nagyon neh�z meg�llap�tani, hogy pontosan h�ny sz�zal�kon teljes�tettek. Egy biztos, gyeng�n politiz�ltak a kamp�ny v�ge fele. Ez�ltal sokkal kevesebb mand�tumot szereztek, mint az v�rhat� volt. A Republik�nus P�rt egy �rdekes �s vitatand� politik�t folytatott. Ha k�l�n indultak volna a felm�r�sek szerint 2 – 4 sz�zal�k�t szerezt�k volna meg a szavazatoknak. Nagy teljes�tm�ny egy alig 3 h�napos p�rt r�sz�r�l. Mand�tum szempontj�b�l 10 – 20k�z�tt teljes�tettek volna. Ez nagyon el�relend�tette volna a jobboldali koal�ci�t, de nem lett volna el�g a korm�nyz�shoz, ha a baloldal kitart �ll�spontja mellett. Furcsa �s meglep�, hogy az SZDP-t t�mogatt�k a v�laszt�sok m�sodik fel�ben, miut�n visszal�ptek a v�laszt�sokt�l. De ha meghallgatjuk panaszaikat, elolvassuk programjukat a jobboldali t�boron k�v�l �k �llnak hozz�juk a legk�zelebb. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az SZDP aj�nlott fel nekik t�rv�nyjavaslati lehet�s�get parlamenten k�v�l. �k felismert�k volna mi rejlik a Republik�nusok erej�ben? Vagy csak f�ltek a jobboldali koal�ci�t�l? Egyenl�re ezt nem tudni, de azt igen, hogy a jobboldali koal�ci� „semmibe” vette �ket. A legnagyobb jobboldali p�rt a DCP. Er�s v�laszt�i t�bora van. Eln�k Asszonya er�s politikus �s kitart� „anyatigris”. De modor�n csiszolni kellene. A kamp�nyuk v�ge fele tett olyan megjegyz�seket, amely a baloldalnak �s a Republik�nusoknak sem tetszett. �k hozt�k form�jukat, annak ellen�re, hogy 2,5 sz�zal�kkal gyeng�bben teljes�tettek. DE ezt a hi�nyt a KDP okozta sz�mukra nagyr�sz. Ha bar�ts�gban marad a baloldallal, most a minisztereln�k jobboldali volna? Most a baloldal k�vetkezik, a h�rom korm�nyp�rt: SZDP – mivel � a korm�nykoal�ci� megalkot�ja �k tettek a legt�bbet annak �rdek�ben, hogy baloldali korm�nyz�s lehessen. J� �s dinamikus politikusokkal rendelkeznek. Er�s szavaz� t�boruk van, de sok szavazatot nem tudtak elcs�b�tani a t�bbi p�rtt�l. A P�rt ak�r 40 sz�zal�kos sikerr�l is besz�lt. M�g a 30 sz�zal�k sem j�tt �ssze. Tal�n t�l optimist�k voltak? Az biztos, hogy a Republik�nusok rokonszenv�t elnyert�k a v�laszt�sok alatt. Vajon tov�bbra is megakarj�k tartani? Liber�lis P�rt – N�velt�k el�ny�ket �s a kamp�nyol�s alatt v�gig az SZDP mellett foglaltak �ll�spontot. �k voltak a legnagyobb t�mogat�ik. Akt�van kivett�k a politik�b�l a r�sz�ket, de egy politikusuk sem emelkedett ki a k�r�kb�l. Tal�n ez volt a siker�k kulcsa? A jelenlegi p�rteln�k�k, aki egyben Dabukka f�polg�rmestere vajon az�rt kamp�nyolt, hogy tov�bbra is Dabukk�t vezethesse? Nem l�ptek fel er�teljesen a politikai �letben. M�g a Republik�nusok rokonszenv�t is �tadt�k k�nnyed�n az SZDP-nek. Politikai fog�s volt a r�sz�kr�l? A Kulcs: Szocialista P�rt -  �k a kamp�ny utols� perceimben sz�vets�gre l�ptek a kommunist�kkal, csak elfelejtett�k hivatalos�tani a dolgot. Politikai taktika volt, vagy t�nyleg ekkor�t hib�ztak? �k voltak azon p�rt akik, mind a k�t korm�nyz�si lehet�s�ghez hozz�juthattak volna. Mindenki azt hitte, hogy mivel eddig ellenz�k volt, nem alkusznak meg a baloldal vezet� p�rtjaival. �s l�ssunk csod�t m�gis. Mi lehet az oka? F�ltek, hogy a baloldali politikai elit �s a szavaz�k ellenszenv�t kiharcolj�k egy esetleges jobboldali sz�vets�ggel? Vagy �ket is megs�rtette a DCP Eln�k Asszonya? K�v�ncsian meghallgatn�k �ket egyik nyilatkozatukban err�l a dologr�l. Sz�ll Endre P�rteln�k nem sokat nyilatkozott ebben az �gyben. 52 mand�tumukkal a leggyeng�bb korm�nyzati er�. �rdekes, hogy visszautas�tott�k a jobboldali koal�ci� n�gy miniszteri sz�k�nek javaslat�t �s a minisztereln�k helyettesi posztot is. Oka? �sszegezve: A Szoci�lis P�rt kez�ben volt az utols� sz� d�nt�se. �k igaz�n azok, akik az eredm�nyek hev�ben diadalra vitt�k a baloldalt. J�l j�tszottak a sz�mokkal, kev�sb� a szavakkal.

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.25. 09:25 - #21

Politikai Szemle 3 A jobboldal vezet�i (elemz�s a Capital napilap �s Kov�cs Zolt�n Republik�nus P�rteln�k r�sz�r�l) Megpr�b�ljuk kielemezni a jelenlegi jobboldali p�rtok vezet�it. Jobbr�l haladunk balra. Celicaw a NIP eln�ke l�thatatlann� v�lt a politikai �letben. Ha �gy folytatja, akkor p�rtj�t hamarosan feloszlatja a K�zt�rsas�gi Miniszt�rium az alkotm�ny �rtelm�ben. A Republik�nus vezet�s semmit nem tud r�la. Cromwell Az NP eln�ke szint�n elt�nt a jobboldali �letb�l. A Republik�nus P�rt megpr�b�lta felvenni a kapcsolatot Cromwell �rral, de egyenl�re sikertelen�l. Vajon � �s p�rtja elt�nnek a politika m�ly s�lyeszt��ben? A KDP eln�ke Georg Paly. Manaps�g r�la sem lehet hallani. P�rtj�t annyira lerontotta, hogy a koal�ci� l�trej�tte n�lk�l a parlamentbe sem jutottak volna be. N�la a dolog k�t�l�. Mert egyik fel�l a DCP-t kiszolg�lja maxim�lisan, a m�sik r�szr�l p�rtja nem lehetne a t�rv�nyhoz�sban. K�v�ncsian v�rjuk, hogy ezek ut�n, hogyan fog l�pni, mert a szavaz�k l�tnak �s elemeznek. Vissza k�ne t�rjen a politikai �letbe �s p�rtj�t a magasba emelje. Vagy ha m�r nem k�pes erre, akkor adja �t a vezet�s hatalm�t m�snak. Kov�cs Zolt�n a Republik�nus P�rt eln�ke. Valaha a KDP aleln�ke volt, ez�rt sok b�r�lat is �rte, hogy p�rtot v�ltott. Lassan az�rt elfogadj�k ezt a t�nyt �s m�s okot fognak lelni, hogy hib�t tal�ljanak benne. A n�zetek szerint n�pszer� politikusnak van felt�ntetve �s egyben j� politikusnak is. A baloldali politikusok rokonszenv�t megszerezte. Vajon egy baloldali p�rtban k�ne �lj�n? Nagyon akt�v �s dinamikus ember. Sok b�r�lat �rte ellenben, hogy nem egyezett ki a jobboldali koal�ci�val. Mivel nem telt el m�g k�t �v a p�rtjuk megalakul�sa �ta, nem lehet igaz�b�l elemezni. Radnai T�nde a DCP Eln�k Asszonya. Jelenleg a jobboldal legnagyobb politikus�nak tartj�k. Er�sen vezeti a p�rtj�t. A jobboldali p�rtok mind �tadt�k neki a mand�tumaikat kiv�ve a Republik�nus P�rtot. Az Eln�k Asszony kem�nyen b�r�lta eleinte a Republik�nusokat, de a v�laszt�sok ut�n lecsendesedett �s bizonyos dolgokban igazat adott. Persze ez nem az egy�ttm�k�d�s kezdete, csak tal�ltak k�z�s pontokat. Sz�p volna, ha k�t jobboldali p�rtnak nem lenne k�z�s t�m�ja. Mivel enyh�n jobboldali a p�rtja, sok t�mad�s �rte, hogy nem jobboldali politik�t folytat. � m�gis jobboldalinak tekinti mag�t. Legnagyobb hib�ja nyers modora �s viselked�se. Ha ezen v�ltoztatni tudna, lehet most a korm�ny �l�n �lne. �sszegz�s: A jobboldali politik�ban k�t t�bor l�tezik a DCP p�rtiak �s a Republik�nusok. K�v�ncsian v�rjuk, hogy mi fog t�rt�nni a jobboldalon, mert azt mind a k�t t�bor tudja, hogy ha �gy folytat�dik a helyzet elt�nhetnek a politikai �letb�l.

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.25. 09:23 - #20

Republik�nus Szemle 1 Itt a kedves olvas�ink a Republik�nus P�rtr�l tudhatnak meg mindent. Az elm�lt napok esem�nyei: -          Kiadt�k a F�v�rosi Preambulum ciklus Dabukka programj�t   A vezet� politikusok ekk�ppen v�lekedtek: Kacy King f�polg�rmester: „Nekem egyb�l megtetszet miut�n elolvastam �s ki�rt�keltem.” „K�veti Dabukka az RP javaslatait ritka j�k azt meg kell hagyni.” „Nekem nagyon tetszik  nincs kifog�som ellene.Az vele a baj,hogy tal�n  n�gy �v alatt v�gz�nk vele mert annyi t�mogat�st  az�rt nem kap Dabukka.” Peter Smith Minisztereln�k: „Nekem tetszik a programjuk.” Balla P�ter SZDP Aleln�k: „M�g tanulm�nyozzuk, de biztos tal�lunk k�z�s pontokat, att�l, hogy ellenkez� platformon vagyunk. Eddig is nagyon sokban k�z�sen politiz�lunk.”   -          N�pszavaz�st kezdem�nyeztek az alkotm�nym�dos�t�st illet�en (r�szlet a kezdem�nyez�s�kb�l)   “A k�vetkez� k�rd�sben szeretn�nk n�pszavaz�st kezdem�nyezni: „ Sz�ks�gesnek tartja a jelenlegi alkotm�ny m�dos�t�s�t?” V�lasz lehet�s�g: Igen (vagy) Nem A k�vetkez� pontnak szeml�let�ben bocs�jtjuk a n�pszavaz�st az orsz�g el�: -          Ha a n�pszavaz�son igen lesz a t�bbs�g, akkor minden p�rt(a parlamenten k�v�liek is) egy k�pvisel�je �s a K�zt�rsas�gi Miniszt�rium r�szt kell vegyen az alkotm�ny m�dos�t�sban �s a v�g�n csak akkor lehessen m�dos�tani, ha minden p�rt �s a K�zt�rsas�gi Eln�k igenli. Indokl�s:  Mivel az alkotm�ny Mad�nia legfontosabb kiindul�si pontja (�s a j�t�k szab�lyzatak�nt m�k�dik) csak, akkor lehessen m�dos�tani ha mindenki beleegyezik �s egys�gesen elfogadja. Ez�rt k�rj�k az Alkotm�nyb�r�s�got �s a K�zt�rsas�gi Miniszt�riumot, hogy a szem�leti pontunkat vegye figyelembe. Ha ezzel nem �rt egyet, akkor visszavonjuk n�pszavaz�si k�relm�nket. Indokl�s: Ha nem egys�ges a d�nt�s ebben a k�rd�sben, egy nemzet mehet t�nkre (�s a j�t�k) �s Mad�nia hanyatl�snak indulhat!” -          Fel�p�lt a P�rtsz�kh�zuk �s Sajt�k�zpontjuk -          Sikeresen sz�vets�gre l�ptek a jelenlegi korm�nnyal. Ekk�ppen nyilatkozott a Minisztereln�k a sz�vets�get illet�en: „ A sz�vets�g�k mire terjed ki? -T�rv�nyjavaslatokra, n�pszavaz�s t�mogat�sra.”

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.25. 00:49 - #19

Hirdet�s   Ha az Alkotm�nyb�r�s�g �s a K�zt�ras�gi Miniszt�rium elfogadja az alkotm�nym�dos�t�sr�l sz�l� n�pszavaz�si ind�tv�nyt szavazzon igennel a demokr�cia j�v�je �rdek�ben. Megsz�nhet a b�rokr�cia �s a bonyolult sziszt�m�k �radata. Az alkotm�ny jelenleg nem pontos, sokszor f�lret�j�koztat �s k�t�rtelm�! SZAVAZZON, HOGY GYERMEKE TUDJA HOVA TARTOZIK �S KIK A BAR�TAI! Republik�nus P�rt kezdem�nyez�s�re

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.24. 23:37 - #18

REKL�M Olvassa Mad�nia legnagyobb gazdas�gi napilapj�t! K�l�nkiad�saink a realit�st �s az igazs�got t�rj�k fel! Ami�ta megjelenik a Gazdas�gi Szemle �s Politikai szemle megdupl�z�dott az el�fizet�ink sz�ma! NEK�NK AZ IGAZS�G SZ�MIT! CAPITAL a gazdas�g �s fejl�d�s �tj�n!

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.24. 18:21 - #17

(folytat�s) V�ros- �s szoci�lis rehabilit�ci� A leszakad� r�tegek �s v�rosr�szek megjelen�se ellen a nagyv�rosokban v�ros- �s szoci�lis rehabilit�ci�s programokkal lehet a leghat�sosabb m�don k�zdelmet folytatni. A Korm�ny �s a F�v�ros vezet�se ez�rt k�z�sen kell keressen megold�st a v�rosr�sz-rehabilit�ci� gyors�t�s�ra, az embertelen, rossz k�r�lm�nyek k�z�tt, illetve hajl�k n�lk�l �l� emberek megseg�t�s�re. A v�ros-rehabilit�ci� term�szetesen nem csak a szoci�lis probl�m�k ter�let�n jelent feladatot, ismert a t�bb �vtizedes karbantart�si elmarad�s a hagyom�nyos �p�t�s� v�rosr�szekben is. A F�v�ros rehabilit�ci�s feladatai k�zt kiemelend� a kr�zister�letek leszakad�si folyamat�nak meg�ll�t�s�t c�lz� szoci�lis v�ros rehabilit�ci�, valamint a F�v�ros ter�let�n l�v� lepusztult, szennyezett, kor�bban ipari tev�kenys�geknek helyet ad� ter�letek �jrahasznos�t�s�ra ir�nyul� barna�vezetes v�rosregener�ci�. Gyors rendeletek(amelyek azonnali orvosl�sra v�rnak) -          egy  nemzeti sz�nh�z meg�p�t�se valamint -          egy operah�z meg�p�t�se, melyek n�lk�l dabukkai kultur�lis szintr�l nem is besz�lhet�nk -          gazdas�gi negyed ki�p�t�s�nek elkezd�se -          nemzetk�zi �s vil�gv�rosi politika beind�t�sa -          nemzeti k�nyvt�r meg�p�t�s�nek elkezd�se(a mag�nt�ke bevon�s�val) -          z�ldes�t�s program fejleszt�se -          szmogfal� �p�let elkezd�se

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.24. 18:20 - #16

F�v�rosi Preambulum Var�zsolj kezem: sz�p, �j, fejlett f�varost nekem! Avagy J�t�nd�r v�ltsd val�ra egy k�v�ns�gom! Az evol�ci� term�szetes, bek�vetkeztet a F�v�rosnak!   A Republik�nus P�rt v�laszt�sok ut�ni kongresszus�n d�nt�tt. Tov�bb kell l�pni. Haladni kell, hogy Mad�nia a fejl�d�s �s halad�s �tj�n elindulhasson. A Republik�nus P�rt teljes k�r� tags�ga elfogadta a F�v�rosi Preambulumot. A Preambulum a kezd�st szimboliz�lja.   A Republik�nus P�rt teljes k�r� tags�ga elfogadta a Dabukka-programot.  DABUKKA PROGRAM A program tartalmazza mindazokat a n�gy �vre megval�s�tand� projekteket, amelyek a f�v�rost dinamikusan fejl�d�, �lhet� nagyv�ross�, valamint nemzetk�zi viszonylatban is versenyk�pess� teszik. Dabukka t�bb ter�leten vezet� szerepet t�lt be Mad�nia �letben.  Az orsz�g �t�de szinte a f�v�rosban lakik, ha az agglomer�ci�t is besz�m�tjuk, akkor az orsz�g egynegyede.  A f�v�ros gazdas�gi jelent�s�ge az orsz�gban a legnagyobb. A  f�v�ros �s agglomer�ci�j�nak lakoss�g�n k�v�l orsz�gos hat�sk�r� int�zm�nyek, szervezetek m�k�dtet�se, a centraliz�lt �th�l�zat miatt nagym�rt�k� �tmen� szem�ly- �s teherforgalom bonyol�t�sa is feladatai k�z� tartozik. A felsorolt feladatok jelent�s�ge t�lmutat a lok�lis �rdekeken, eg�sz Mad�ni�ra kihat� gazdas�gi hat�suk miatt nemzeti �gyk�nt kezelend�. Dabukka  sz�mos nagy jelent�s�g� v�ros�zemeltet�si feladat�t �llami t�mogat�s n�lk�l csup�n olyan m�rt�k� �ldozat �r�n lenne k�pes ell�tni, mely a v�ros �s agglomer�ci�j�nak, egyben az orsz�g versenyk�pess�ge szempontj�b�l egyik legfontosabb r�gi�j�nak fejleszt�si lehet�s�geit hossz� t�von ellehetetlen�ten�.  Az indokolt fejleszt�sek, valamint a m�k�d�s biztos�t�sa nagys�grendj�kn�l fogva tiszt�n f�v�rosi forr�sokb�l nem val�s�that�k meg, ig�nylik az �llam r�szv�tel�t is. Dabukkai K�zigazgat�s Reformja Dabukka j�v�beni hat�kony �s sikeres fejl�d�s�t egy, a jelenlegi neh�zkes, b�rokratikus �s bonyolult sziszt�m�t �jjal felv�lt� gy�keres k�zigazgat�si reform alapozhatja meg, amely egyszer�s�ti �s egys�ges�ti a jelenlegi sz�tapr�zott rendszert. A m�lyrehat� v�ltoz�sok sz�ks�gess�g�t szakmai k�zmegegyez�s �vezi, a k�zv�lem�ny t�lnyom� r�sze egyet�rt ennek ig�ny�vel. A Korm�ny �s a F�v�ros vezet�s�nek �sszefog�s�val a k�zigazgat�si reform egy tudatos egyeztet�si folyamat eredm�nyek�nt val�sulhat meg. Ennek �rdek�ben megalak�tjuk azt a  szak�rt�kb�l �ll� munkacsoportot, amely kidolgozza a r�szletes reformtervet �s a t�rsadalmi vit�t k�vet�en v�gleges�ti azt. Ez biztos�tja, hogy legal�bb k�t �vvel az �nkorm�nyzati v�laszt�sok el�tt bejelentj�k programunkat. Tov�bb� a meg�llapod�s el�seg�ti, hogy a k�zponti k�lts�gvet�sb�l biztos�tott forr�sok - az �nkorm�nyzat saj�t forr�saival egy�tt - tov�bbra is el�gs�gesek legyenek az �nkorm�nyzat k�telez� feladatainak v�ltozatlan szinten t�rt�n� ell�t�s�hoz. Interra egyes v�rosaiban m�ra az �let mindennapos r�sz�v� v�lt az e-k�zigazgat�s int�zm�nye. Dabukk�ban is felgyors�tjuk k�z�s er�vel a k�zigazgat�si aktusok hat�konyabb �s gyorsabb int�z�s�hez sz�ks�ges infrastrukt�ra kialak�t�s�t, amely a polg�rok sz�m�ra egyre sz�lesebb k�rben lehet�s�get biztos�t �gyeiknek az interneten kereszt�l t�rt�n� id�takar�kos int�z�s�re. A Dabukkai Infrastrukt�ra Fejleszt�se Annak �rdek�ben hogy a f�v�ros fejleszt�se  mindenki sz�m�ra �rz�kelhet� m�rt�kben, a jelenlegin�l is nagyobb lend�lettel folytat�dhasson a j�v�ben, ez�rt hossz� t�vra sz�ks�ges r�gz�teni ennek alapjait. A Korm�nynak t�mogatnia kell a F�v�ros vezet�s�t abban a sz�nd�k�ban, hogy a t�megk�zleked�s, a k�zleked�si �s egy�b infrastruktur�lis rendszerek fejleszt�se, az elengedhetetlen �s alapvet� nagyberuh�z�sok megval�s�t�sa felgyorsuljon. Dabukka �tjainak fel�j�t�sa az ut�bbi id�szakban komoly lend�letet vett. Annak �rdek�ben, hogy ez a fejl�d�s ne t�rj�n meg �s a j�v�ben is hasonl� iramban �julhassanak meg �s sz�p�ljenek f�v�rosunk k�z�tjai m�g nagyobb odafigyel�ssel �s t�mogat�ssal kell foglalkozni ezzel a t�m�val.   A Korm�nynak v�llalnia kell a f�v�ros vezet�s�vel, hogy az orsz�gos jelent�s�g� beruh�z�sok k�r�ben t�rekedjenek az al�bbi f�v�rosi fejleszt�sek megval�s�t�s�ra: - �th�l�zat meg�p�t�se - el�v�rosi vasutak fejleszt�se, illetve - a rep�l�t�r gyorsvas�ti el�rhet�s�ge (r�szben v�llalkoz� forr�s bevon�s�val). A kisz�m�that� �s folyamatos infrastrukt�ra fejleszt�s �rdek�ben a Korm�nynak �s a F�v�ros vezet�s�nek v�llalnia kell, hogy az orsz�gos jelent�s�g� f�v�rosi beruh�z�sok finansz�roz�s�ban egy�ttm�k�dnek. E k�rbe tartozik k�l�n�sen: - 2 metr�vonal meg�p�t�se - a 3 metr�vonal �p�t�s�nek el�k�sz�t�se �s els� szakasz�nak megval�s�t�sa -  villamos vonalak meghosszabb�t�sa - �szaki szennyv�ztiszt�t� �s a kapcsol�d� gerinc�t meg�p�t�se - d�li Szennyv�ztiszt�t� �s kapcsol�d� l�tes�tm�nyeinek megval�s�t�sa - Dabukka teljes k�r� csatorn�z�sa - korszer� nemzetk�zi vas�t�llom�s l�tes�t�se - a dabukkai m�eml�kek fel�j�t�s�nak folytat�sa, valamint - egy Szabadt�ri sz�npad meg�p�t�se A F�v�ros idegenforgalmi vonzerej�nek n�vel�se ig�nyli egy 5 ezer f�r�helyes kongresszusi k�zpont meg�p�t�s�t, melynek - els�sorban v�llalkoz� forr�sok bevon�s�val t�rt�n� - megval�s�t�sa �rdek�ben a Korm�ny �s a F�v�ros egy�ttm�k�dik. V�ros- �s szoci�lis rehabilit�ci� A leszakad� r�tegek �s v�rosr�szek megjelen�se ellen a nagyv�rosokban v�ros- �s szoci�lis rehabilit�ci�s programokkal lehet a leghat�sosabb m�don k�zdelmet folytatni. A Korm�ny �s a F�v�ros vezet�se ez�rt k�z�sen kell keressen megold�st a v�rosr�sz-rehabilit�ci� gyors�t�s�ra, az embertelen, rossz k�r�lm�nyek k�z�tt, illetve hajl�k n�lk�l �l� emberek megseg�t�s�re. A v�ros-rehabilit�ci� term�szetesen nem csak a szoci�lis probl�m�k ter�let�n jelent feladatot, ismert a t�bb �vtizedes karbantart�si elmarad�s a hagyom�nyos �p�t�s� v�rosr�szekben is. A F�v�ros rehabilit�ci�s feladatai k�zt kiemelend� a kr�zister�letek leszakad�si folyamat�nak meg�ll�

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.24. 11:35 - #15

REKL�M Olvassa Mad�nia legnagyobb gazdas�gi napilapj�t! K�l�nkiad�saink a realit�st �s az igazs�got t�rj�k fel! Ami�ta megjelenik a Gazdas�gi Szemle �s Politikai szemle megdupl�z�dott az el�fizet�ink sz�ma! NEK�NK AZ IGAZS�G SZ�MIT! CAPITAL a gazdas�g �s fejl�d�s �tj�n!

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.24. 10:19 - #14

Politikai Szemle 2 Mai k�l�nsz�munkban a v�laszt�sokr�l lesz sz�. Minden amit tudni kell r�la �s az ami a h�tt�rben zajlik. A Republik�nusok eln�k�vel k�sz�lt a behat� elemz�s. Amint az v�rhat� volt a jobboldali koal�ci� alak�that az els� fordul�ban korm�nyt. �k a szavazatok 25,5 sz�zal�k�t szerezt�k meg, ami 88 mand�tumot jelent a sz�mukra. 77 mand�tum �ner�b�l �s m�g 11 azon p�rtokt�l szereztek, akik nem jutottak be a legfels�bb int�zm�nybe. A koal�ci� er�snek bizonyult. Az igazi hatalom a DCP. A KDP mintha nem is l�tezne. Teljesen a DCP dikt�lja a politikai rendet. Radnai eln�k asszony  egy j� politikus, csak nagyban gyeng�ti a nyers modora. Ez nagy h�tr�nyt jelent a sz�m�ra. A KDP eln�ke jelenleg egy h�tt�rpolitik�t folytat, mely ha sok ideig tart a KDP-t letasz�tja a politikai �letb�l. A m�sodik befut� a jelenlegi korm�nyp�rt az SZDP volt. A szavazatok 22,3 sz�zal�k�t tudt�k megszerezni, ami 67 mand�tumhoz volt el�g.  Egy �rdekes eredm�nyt �rtek el. Eddigi politik�juknak k�sz�nhet�en hatalmon tudtak maradni. Komolyan el kell gondolkozzon a p�rt, hogy m�rt nem jutott el�r�bb a szavaz�k k�r�ben. A m�sik r�szr�l, pediglen tov�bb vihetik politik�jukat, mert a szavaz�ikat nem vesztett�k el, ami nagyon nagy teljes�tm�ny egy korm�nyp�rtnak. A Republik�nusok szavazatainak egy r�sz�t megkapt�k, de ez nem befoly�sol� a k�vetkez� terminusban. A baloldal szerezte meg a harmadik helyet is Mad�nia politikai elitj�ben. A Liber�lis p�rt szem�ly�ben. �k 21, 9 sz�zal�kot szereztek. Ez 66 szavazathoz volt elegend�. �k az a p�rt, akik j�l politiz�lnak, de nem er�sen. Nem viselkedtek �hes oroszl�n m�dj�ra. Politik�juknak k�sz�nhet�en majdnem 3 sz�zal�kkal jobban teljes�tettek. A baloldal egyik sikeres p�rtja, csak kem�nyebben k�ne politiz�ljanak. A negyedik helyet szint�n a baloldal szerezhette meg. A Szocialista P�rt a szavazatok t�bb mint 17 sz�zal�k�t tudhatja mag��nak. �k �rdekes politikai st�lussal rendelkeznek. Koal�ci�ba l�ptek a kommunist�kkal, de a v�laszt�si irod�nak k�s�n ny�jtott�k be k�relm�ket. �k kicsivel, de gyeng�bben teljes�tettek. Az �t�dik befut� a kommunista p�rt. Annak ellen�re, hogy sz�ls�baloldali p�rtr�l besz�l�nk kimagasl�an teljes�tett.  Majdnem 3,5 sz�zal�kkal teljes�tettek jobban az el�z� v�laszt�sokhoz k�pest. 27 mand�tumot szereztek.  A KP-nek er�s eln�ke van, aki hihetetlen�l j� politikus. Hogy egy sz�ls�s�ges p�rt ilyen el�rel�p�st �rhetett el, ez elgondolkodtat�. A m�sik k�t indul� p�rt nem jutott az orsz�gh�zba. A NP-r�l �s a NIP-r�l van sz�. Mind a k�t p�rt f�l sz�zal�kkal teljes�tett lejjebb. Korm�nyz�si lehet�s�gek: Ahhoz, hogy a jobboldali koal�ci� korm�nyz�sra ker�lj�n m�g sz�ks�ges mand�tumokat kell szerezzen. Legal�bb egy nagy baloldali p�rttal kikellene egyezzen. Ha a k�t vezet� baloldali p�rt b�rmelyik�vel kiegyeznek, megvan a t�bbess�gi mand�tum a korm�nyz�shoz. T�bbi p�rttal val� egy�ttm�k�d�s egyenl�re �rdektelen. Az �rdekes az, hogy sem az SZDP �s sem az LP nem akar k�z�s korm�nyz�st a jobboldali koal�ci�val az el�rejelz�sek szerint. Ha nem siker�l a jobboldalnak korm�nyt alak�tani k�t dolgot tehet, vagy �tadja a k�vetkez� p�rtnak a korm�nyz�si lehet�s�get, vagy k�ri az alkotm�nyb�r�s�got egy �jabb v�laszt�s ki�r�s�hoz. Persze ezt nagyon neh�z megval�s�taniuk, mert komoly indok �s ok-okozati �sszef�gg�st kell bizony�tsanak, hogy az alkotm�nyb�r�s�g elfogadja k�relm�ket. Tal�n a legfontosabb okuk az lehet, hogy mad�ni�n kisebbs�gi korm�ny nincsen. Ha az SZDP megkapja a korm�nyz�shoz val� jogot, akkor nekik nem el�g egy p�rttal egy�ttm�k�dni�k. Magukhoz kell �ll�ts�k az LP-t �s az SZP-t. Akkor a mand�tumok sz�ma 185 lenne. Elmondhat� lenne, hogy egy baloldali korm�nyz�st figyelhetn�nk meg Mad�ni�n. Jelenleg Mad�ni�n m�s korm�nyz�si lehet�s�g nincsen, mert nem j�n ki a mand�tumok fele. Persze ha 4 p�rt alak�tja meg a korm�nyt akkor �jra lehet sz�m�tani a jelenlegi helyzetet. �sszegz�s k�pen: Nem sok korm�nyz�si lehet�s�g van a p�rtoknak Mad�ni�ban. Ha nem siker�l kiegyezni�k, vajon mit l�p az alkotm�nyb�r�s�g �s a K�zt�rsas�gi Eln�ks�g?

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.23. 21:17 - #13

EXKLUZ�V INTERJ� BALLA P�TER SZDP ALELN�KKEL Tisztelt Balla P�ter Aleln�k �r! K�sz�nj�k, hogy elfogadta a legnagyobb gazdas�gi napilap felk�r�s�t egy interj� ere�ig. �n is k�sz�n�m. De Kov�cs �r, ha j�l tudom, r�szt vesz az MSZChannel v�laszt�si m�sor�ban...f�l 10-t�l. Riporter: �n az egyik legnagyobb p�rt k�pviselet�ben �ll. Mit sz�l hozz�, hogy megalakult a Republik�nus P�rt? �n mint demokrata �r�l�k, hogy �j politikai er�t (ennyire kopromisszumk�sz �s felel�sen gondolkod� p�rt) k�sz�nthetet�nk. Ez a demokr�cia �s a modern parlamentarizmus �nnepe. Riporter: A Republik�nus P�rt egy jobboldali p�rt �s USA politik�t folytat. Valami hozz�f�znival�ja esetleg? Term�sztesen mi is sok mindent �tvesz�nk Clinton�kt�l, Royal asszonyt�l (Franciaorsz�g)vagy �pp Schr�der �rt�l. Mi a Szocialista Internacion�l�ban a Demokrata P�rttal k�z�sen dolgozunk, �gy ink�bb az amerikai liber�lisokat (ami eur�pai �rtelemben szocdem) favoriz�lom. De el�rebocs�tom, hogy �n a \"Hillary for President\" kamp�nycsapatot seg�tettem tanulm�nyi �ton. Szerintem McCain nyer. Err�l sz�vesen besz�lek b�rmikor. Riporter: �js�gunk ma lek�z�lte a Gazdas�gi Szemle1-ben, hogy a Republik�nusok nemet mondtak, az Uni�ra �s kifejtett�k �ll�spontjukat. Nagyon sokan helyeselt�k �rvel�seiket. �n mit sz�l mindezekhez? �n is olvastam. Mind a kett�t. A parlamenti v�laszt�son \"igennel szavaztam, nem p�rtutas�t�sra. Hanem az�rt, mert a hib�kat - amik k�z�tt sok a logikus - k�zben is, korm�ny�l�seken is ki tudjuk jav�tani. Riporter: Mit v�r a sz�vets�g�kt�l, amit a k�t p�rt megk�t�tt? Fejl�d�st, progresszi�t, hat�konys�got, reformot, legink�bb sikeres n�gy �vet. Riporter: Eltudna k�z�s korm�nyz�st k�pzelni a republik�nusokkal? B�rmikor. Szerintem nem sok�ra az RP n�pszer�s�ge 10% k�r� ker�l. Riporter: Amint �szrevehette kem�nyen b�r�lja a Republik�nus t�mb a DCP-KDP koal�ci�t. Ez �n�knek kedvez a v�laszt�sokon. �n szerint mi lehet a gond, hogy a k�t jobboldali t�mb jelenleg nem egyezik ki? Radnai eln�kasszony kiv�l� taktikus. Mint egy mag�t jobboldali-liber�lisnak aposztrof�lt p�rt eln�ke - l�tva a konzervat�v blokk hanyatl�s�t - \"leny�lta\" a szavaz�kat k�z�pjobbt�l sz�ls�jobbig (�k kapj�k meg a NIP mand�tumait is). A Republik�nus P�rt egy alternat�va, ami t�ske az eln�kasszony szem�ben. �s mivel a republik�nusok egy�ttm�k�dnek vel�nk, csak ellenf�l lehet. A jobboldali koal�ci� egy�bk�nt nem egy CDU/CSU (egyenrang� f�l), mivel a KDP nem er�s sehol sem, m�g a CDU 1945 �ta vezeti a n�met tartom�nyt, Bajororsz�got. Riporter:Melyik jobboldali p�rtot l�tn� sz�vesen a parlamentben? �s melyik p�rtot a legkev�sb�? Megh�kkent� lesz amit mondok: a NIP-en k�v�l b�rmennyit, csak meg legyen a baloldali t�bbs�g. Riporter:Mit sz�l ahhoz, hogy a kommunist�k sokkal nagyobb mand�tumot szereznek meg a parlamentben, mint azt gondolt�k volna a p�rtok(a Tour felm�r�se szerint)? Ez a v�laszt�kon m�lik: ha Dark� eln�k �r munk�ja, �s a p�rt v�laszt�si kamp�nya sikeres, akkor es�ly�k van, f�leg, hogy k�z�sen indulnak a szocialist�kkal. Riporter:Kov�cs Zolt�n Republik�nus P�rteln�k�t nagyon befut� politikusnak l�tj�k a kutat�si �s el�rejelz�si int�zetek. �n szerint mi lehet az oka? �s egyet�rt-e a kutat�si adatokkal? Aki a v�laszt�si marketinget az USA-ban tanulta, annak nagy es�lye van. �s Kov�cs Zolt�n egy ilyen ember, amit fokoz kompromisszumk�zs�ge. Riporter: A Republik�nus P�rteln�k azt nyilatkozta, hogy a k�vetkez� v�laszt�sokon bent lesznek a parlamentben. �n hogyan l�tja ezt a dolgot? Szerintem ez teljesen biztos, r�vid id� alatt vezet� p�rt lesz. K�sz�nj�k a riportot �s k�v�nunk sikeres v�laszt�sokat. K�sz�n�m �n is.

kovacszoltan

El�zm�ny | 2008.08.23. 17:00 - #12

Gazdas�gi szemle 1.   Lapunk elind�totta a Gazdas�gi szemle c�m� kiad�s�t, ami a Politikai Szemle gazdas�gi v�ltozata. A Gazdas�gi szemle els� r�sz�ben az Uni�val foglalkozunk a Republik�nus P�rt megl�t�sa szerint.  Az Uni� �tlete nagyon j� dolog. De sajnos a jelenlegi form�ban nem elfogathat�. A Republik�nus P�rt jelenleg nemmel szavaz a n�pszavaz�son, ami az Uni�t illeti. Hogy minek, azt most r�szletesen kifejtj�k: A kongresszus 45 f�b�l �llna. Ez igen kev�s egy olyan sz�vets�ghez, amely kontinent�lis szint�. Majdnem 100 milli� lakosr�l besz�l�nk. Interra kontinense h�rom orsz�gnak ad otthont. Ha 100 milli� lakosr�l besz�l�nk, akkor bel�thatjuk, hogy 45 f�s kongresszus nem el�g. Maga a miniszt�riumok szinte t�bben vannak. A m�sik dolog, nem volt ratifik�lva, legal�bbis p�rtunkat nem t�j�koztatta senki, hogy melyik orsz�gnak h�ny kongresszusi helye van. Ter�let nagys�g szerint, vagy lakoss�g szerint lesznek a helyek? Ami p�rtunkat a legjobban foglalkoztatja, a kongresszus d�nt�shozatala. Ha a lakoss�g szerint, vagy ha ter�let szerint kapj�k a helyek sz�m�t az orsz�gok, akkor is Giganti�nak meg lesz az 50 sz�zal�kos f�l�nye a kongresszusban. �gy az olyan d�nt�sek, amihez el�g a fele plusz 1 mindig �k dikt�lnak.  Rengeteg megel�z� t�rgyal�st kell folytatni �s olyan m�don alak�tani az uni� l�trehoz�s�t, hogy mindenkinek megfeleljen. Azt gondolom mindenki bel�tja, hogy a mand�tumokat egyform�n elosztani nem lehet �s Gigantia soha nem menne bele. Most k�vetkezzenek az igen �rdekes pontjai az Uni�nak: Politikai seg�ts�gny�jt�s �s t�mogat�s. Gigantia monarchia. Igaz a sz�ls�jobboldallal, de m�gis csak az. Lemonella meg igen �rdekes politikai vezet�s alatt �ll. Orsz�gunk meg ink�bb a kapitalista eszm�k fele hajlong. Miben tudunk mi seg�ts�get ny�jtani Giganti�t illet�en, mikor gazdas�gi nagyhatalom? �k meg nem fognak minket t�mogatni. Teljesen m�s politikai eszm�ket vallunk. A  p�rtok t�mogat�st illet�n, ez rendben van, hisz hasonl� eszm�t vall� p�rtok t�mogatj�k �s p�rtolj�k egym�st. K�vetkezzen a gazdas�gi r�sze: A c�gek egyenrang� v�tele. Ezt megval�s�tani lehetetlen �s butas�g. Ha a mad�niai c�gek korszer�bbek nem lehet egyenrang�nak tekinteni a p�ld�ul egy Lemonellai gyeng�bb c�ggel. Mad�nia elkezdett egy gazdas�gi fejl�d�sen haladni, nem szabad visszah�zni.  Kereskedelmi utak, ezzel nincsen semmi gond. Uni�s t�mogat�s, amit a kongresszus megszavaz. Gigantia mag�nak mindent megszavazna. A k�t kisebb meg csak n�zne. T�mogat�s kritikus helyzetben. Nos ez nemes �s sz�p gondolat. Ezt az Uni�s alapb�l menne.  Ha m�r az Uni�s alaphoz �rt�nk: Ki mennyit fizetne be? Lakoss�gra leosztva kellene fizetni? GDP szerint? Mad�ni�nak van erre jelenleg fedezeti lehet�s�ge? Miel�tt Uni�ba l�pn�nk m�r �vekkel el�tte az alapot f�lre kellene tenni �s �vr�l �vre n�velni, m�g el�rn�nk a megfelel� szintet. Az Uni�s �sszegek felett hogyan rendelkezne a kongresszus? El�rkezt�nk a katonai k�rd�sekhez: K�z�s fegyverkutat�sok. Nos ez nevets�ges. Az �llamok SOHA nem adnak ki ilyesfajta inform�ci�kat egym�snak. Gigantia nagyhatalom, sokkal t�bb p�nzt ford�t ilyenfajta fejleszt�sekre. A m�sik dolog, mit sz�lna a vil�g, ha egy 10 milli�s orsz�g, mint Mad�nia atombomb�t fejlesztene? A nemzetk�zi politika ha elolvassa az uni� alap�t� okirat�t, hogy k�z�s fegyverkutat�s, h�t bizony Interra kontinens�t megbolygatn�k. Katonai sereg l�trehoz�sa: Lehetetlens�g. H�bor� eset�n melyik nemzetis�g� katon�k harcoln�nak a frontvonalban? Sorsot h�zna a kongresszus �s ha Mad�ni�ra esne a v�laszt�s? Mit sz�lna a nemzet? A m�sik dolog, hogy sz�mtalan pontot hi�nyolunk, ami igaz�n fontos lenne egy Uni� l�trej�ttekor. De ezekr�l a dolgokr�l egy m�sik alkalommal, ha ig�ny lesz r� sz�vesen nyilatkozunk. A Republik�nus P�rt jelenleg elutas�tja az Uni� megszavaz�s�t, de megfelel� t�rgyal�sokkal �s ratifik�l�sokkal Interra Uni�ja megalakulhat.