|
Témaindító hozzászólás
|
2008.07.23. 12:06 - |
A DCP benyújtja az alábbi Törvényjavaslatot :
A munkanélküliek támogatását a DCP másképpen oldaná meg :
A mezőgazdaság támogatásának emelésével, a munkanélküliek száma valamelyest csökkenthető.(kiadni a munkanélkülieknek bérletbe a bevetetlen területeket, minimális bérleti dij fejében), 10 éves minimális szerződésre, amiből 5 év adómentességet garantálna az állam, ebből a keresetükből,a személyi jövedelem adójukat, a saját és családtagjaik egészségügyi járulékaikat , stb. be tudják fizetni, biztositva munkájukkal a családjuk megélhatését, nem beszélve a saját önbecsülésük is helyre állna. Nem éreznék magukat feleslegesnek, akit az állam tart el.
Egy idő után a kis gazdaságuk fejlesztésében is előre lépést igényelnének, tehát az ország gazdasága is emelkedő tendenciát mutatna.
Javaslom továbbá:
azok a munkanélküliek, akik vállalják a gazdálkodás lehetőségét, kapjanak segítséget :ingyenes továbbképzés formájában, a növénytermesztést és az állattenyésztést oktató tanároktól.
Központilag koordinálni kellene, hogy ki, mit termeljen (földrajzi adottság függvényében), amire az állam szavatolja a felvásárlást. (Ha valaki mást termel mint amit előirtak, az állam nem garantálja a felvásárlást.) Igy előre kalkulálhatna az állam ( a termelést illetően) és a dolgozó is ( a saját bérét illetően). Előre tudna kalkulálni az állam és a gazdálkodó. Igy az országban nem lenne tultermelés semmiből.
(A tultermelés a felvásárlási árak erős csökkenéséhez vezet, családok elszegényedéséhez és mukanélküliség növekedéséhez)
Az a munkanélküli, aki nem vállalná a felajánlott lehetőséget, kapjon pl a mostaninál
50 % -al kevesebb segélyt !
Randnai Tünde
DCP elnöke |
[390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
Benyújtja: KDSZ
Törvényjavaslat: a felsőoktatásról
2O39. évi VI. Törvény
A madén felsőoktatás első önálló törvényi szabályozásának alapját az alkotmányos emberi jogok, az európai és nyugati egyetemek Magna Chartája, valamint a társadalmi és a nemzeti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja.
Ennek érdekében szabályozza e törvény a felsőoktatási intézmények rendszerét, működését, autonómiáját, az állam szerepvállalását; rendelkezéseivel biztosítva a tanítás, a tanulás, a tudomány és a művészet szabadságát.
E törvény hatálya kiterjed: a Madénia területén működő felsőoktatási intézményekre; a felsőoktatási intézmények oktatóira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, továbbá a felsőoktatási intézmények feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő foglalkoztatottakra; a felsőoktatási intézményben igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szolgáltatási tevékenységet végző foglalkoztatottakra, valamint e törvényben meghatározott esetekben a felsőoktatási intézménnyel közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre.
A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, amelynek kizárólagos joga a felsőfokú képzés, és a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelek kiadása. Az állami felsőoktatási intézmény állami és saját vagyonnal, valamint az állami költségvetés meghatározott részéből és más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik. Felsőoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák.
Egyetem abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha alkalmas legalább két tudományágban, illetőleg képzési területen, legalább két szakon folytatott, legalább négyéves egyetemi alapképzésre és szakirányú továbbképzésre; tudományos kutatásra, doktori képzésre és doktori (PhD) fokozat odaítélésére; valamint habilitációs eljárás lefolytatására; továbbá, ha egyetemi tanárai doktori (PhD), illetve mesterfokozattal és habilitációval rendelkeznek; egyetemi docensei doktori (PhD), illetve mesterfokozattal rendelkeznek.
Főiskola abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha alkalmas legalább hároméves főiskolai alapképzésre; kutatási tevékenység folytatására; továbbá, ha főiskolai tanárai doktori (PhD) fokozattal rendelkeznek. |
Benyújtja: KDSZ
Törvényjavaslat: A tankötelezettségről
2O39. évi V. törvény
Madéniában minden gyermek tanköteles. A tankötelezettséget az általános műveltséget megalapozó, alapvizsgára felkészítő ismeretek elsajátításával kell teljesíteni.
A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be.
A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető. |
(folytatás)
Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.
Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami és a helyi önkormányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését.
Az iskolában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Az állami és a helyi önkormányzati iskolák tananyagában biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését.
Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre. Az állam és a helyi önkormányzat azonban ilyen óvodák, iskolák és kollégiumok alapítására és fenntartására nem köteles.
Az állam és az önkormányzat anyagi támogatást nyújt a nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézménynek olyan arányban, amilyen arányban ezek - e törvényben foglaltak szerinti megállapodással - állami, illetve önkormányzati feladatot vállalnak át.
A közoktatásban fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti vagy etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, valamint az iskolafenntartó jellege alapján tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés.
Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás nyelve a madén, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és madénul részesülhetnek óvodai nevelésben, valamint iskolai nevelésben és oktatásban. Az oktatás - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat. |
Benyújtja: KDSZ
Törvényjavaslat: a közoktatásról
2O39. évi IV. törvény
A Madén Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre és oktatásra, a kollégiumi nevelésre és oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre.
A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. Az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában.
A közoktatás intézményeiben mindenki nevelésben és oktatásban részesülhet.
A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata.
E törvény rendelkezéseinek megfelelően a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok.
Óvodát, iskolát, kollégiumot, pedagógiai szakszolgálatot, valamint pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az állam, a helyi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a gazdálkodó szervezet, az alapítvány, az egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn.
Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. E törvényben foglaltak szerint ingyenes az óvodai nevelés, a középiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi ellátás, valamint az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő szakszolgálatok igénybevétele is. |
Benyújtja: KDSZ
Törvényjavaslat: a Központi Ifjúsági Alapról
2O39. évi III. törvény
Az Országgyűlés az ifjúsági célú állami költségvetési és egyéb pénzeszközök kiegészítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
A Központi Ifjúsági Alap a gyermek- és ifjúsági korosztály helyzetének javítására, kezdeményezéseinek támogatására szolgáló elkülönített állami pénzalap.
Az Alap bevételi forrásai:
az állami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetésben meghatározott összegű állami támogatás;
az Alap javára teljesített önkéntes befizetések;
egyéb bevételi források.
Az Alap bevételi forrásai a következő célokra használhatók fel:
a gyermekek nevelésének és az ifjúság pályakezdésének, foglalkoztatásának, társadalmi beilleszkedésének elősegítésére szolgáló társadalmi kezdeményezések, programok támogatására;
a gyermek- és ifjúsági közösségek, csoportok, szervezetek tevékenységének támogatására;
a társadalmi egészségmegőrző programokhoz, az egészséges és mozgásgazdag életmódhoz, a káros szenvedélyek megelőzéséhez kapcsolódó törekvések támogatására;
a gyermek- és ifjúsági korosztályok kulturális és hagyományőrző tevékenységének, szórakozási feltételeinek fejlesztésére;
a gyermekek és a fiatalok szabadidejének tartalmas eltöltését szolgáló kedvezményekre;
a nemzetközi diák- és ifjúsági kapcsolatok fejlődésének elősegítésére;
országos vagy regionális gyermek- és ifjúsági célú rendezvények támogatására;
a gyermekek és az ifjúság érdekében kiemelkedő tevékenységet végzett jogi és természetes személyek elismerésére;
a gyermekeket és az ifjúságot érintő kérdések tudományos kutatására. |
Benyújtja: KDSZ
Törvényjavaslat: a „Felzárkózás a nyugati világ felsőoktatáshoz” alapról
2O39. évi II. törvény
Az Országgyűlés a felsőoktatás infrastrukturális, tartalmi és szervezeti korszerűsítését, a nemzetközi színvonal elérését, a felsőoktatási intézmények hallgatóinak korszerű felkészítését, az intézményi gazdálkodás hatékonyságának javítását szolgáló oktatás- és tananyagfejlesztési programok megvalósítására létrehozza a „Felzárkózás a nyugati világ felsőoktatáshoz” elnevezésű elkülönített alapot.
Az alap bevételi forrásai:
a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott támogatás keretében a felsőoktatás fejlesztésére folyósított, továbbá egyéb ilyen célú külföldi pénzeszközök;
a központi költségvetésből a költségvetési törvényben meghatározott, illetve az elkülönített állami pénzalapokból az alap céljaira adott támogatás;
a Madén Tudományos Akadémia és az Interra Unió által nyújtott támogatások.
a gazdasági társaságok, más jogi személyek és magánszemélyek felajánlásai.
Az alap a következő célok megvalósítására fordítható:
a hazai felsőoktatás fejlesztésében a fejlett országok normáihoz való közelítésre, annak a folyamatnak a gyorsítására, melyben az egyetemek egyre inkább az alapkutatás és a tudósképzés vitathatatlan bázisává válnak, és amelyben a főiskolák magasabb szinten teljesítik a képzés feladatait; a gazdasági szerkezetváltás szükségleteihez igazolódan az oktatás és kutatás tartalmi és szervezeti korszerűsítésére, a tananyagok és tankönyvek fejlesztésére, az intézményirányítás korszerűsítésére, a költségtakarékos működési rend és üzemelési mód kialakítására, azok feltételeinek megteremtésére, valamint a hallgatói létszámnövekedést szolgáló infrastruktúra és egyéb fejlesztések elősegítésére; egy-egy régió felsőoktatási és kutatási intézményei együttműködésének javítására, az oktatás és a kutatás színvonalának és hatékonyságának emelésére, a kutatási eredmények hasznosítása céljából; a főiskolai és egyetemi oktatás, valamint a kutatás közötti integráció előmozdítására, széles képzési területű universitások kialakulásának elősegítésére; az idegennyelvi és az idegennyelvű képzés fejlesztésére.
Az alap felhasználása nyilvános pályázati rendszerben történik. Pályázatot évente legalább egyszer ki kell írni. |
A KP törvényjavaslatot nyújt be, amellyel korlátozni akrja a kormány meggondolatlan lépéseit.
Javaslom hogy 1000 millió takánál nagyobb összegű, a költségvetésben eredtileg nem szereplő kiadást vagy kölcsönt a kormány köteles legyen a parlament elé vinni, és szavazásra bocsájtani. 1000 millió takánál nagyobb öszeget csak a parlament beleegyezésével lehesen elkölteni. Hogy ne fordulhasson elő a mostani eset a Gigantiának adott kölcsönnel.
G. Haibu KP |
Törvényjavaslatot nyújtok be a Madénia területére érkező menekültek ellátásáról, befogadásáról.
A Gigantiai polgárháború elöl menekülő embereket a határ mellett létrehozott menekült táborokban kell elszállásolni, ellátásukat meg kell szervezni, mind élelelm, mind orvosi ellátás terén.
Az iskoláskorú gyerekeknek meg kell szervezni az oktatást.
Kérem a törvényjavaslatom támogatását. |
Benyújtja: KDSZ
Törvényjavaslat: az árak megállapításáról indokolt esetben
Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. A kormányzati beavatkozás kereteinek kijelölése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja E törvény hatálya kiterjed: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre valamint az általuk belföldön érvényesített árakra és díjakra, továbbá és a hatósági ár megállapítójára. Az árban, díjban valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő felek - a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, valamint az ebben a törvényben foglaltak megtartásával, egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve - állapodnak meg, ideértve a versenytárgyaláson vagy árverésen történő ármegegyezést is. A Kormány a hatósági ármegállapítás körébe nem tartozó termékek árának tervezett emelésére jogszabályban előzetes bejelentési kötelezettséget írhat elő, ha a terméket előállító vállalkozó a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben megfogalmazott kritériumok alapján az érintett piacon gazdasági erőfölényben van. Ha a törvények megszegése indokolt, akkor a kormány felléphet és az árat a pénzügyminiszter hozzájárulásával megszabhatja. |
Benyújtja: KDSZ
Törvényjavaslat: Madéniában élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről
2038. évi V. törvény
Madéniában a gigantiai, a lemonellai, a görög, a német, az új- zélandi, a polinéziai, a pápuai és a zsidó közösségnek az a része, amely önmagát a legteljesebb önkéntesség alapján nemzeti-etnikai kisebbségnek vallja ezért, az Országgyűlésben egy képviselővel kell rendelkezzenek.
A kisebbségek képviselője az Országgyűlés alakuló ülését követően hatvan napon belül jelölő bizottság tesz javaslatot. A jelölőbizottságot a kormánypártok képviselői és a köztársasági elnök alkotja. Ha az Országgyűlés a jelöltet nem választja meg, a jelölő bizottság legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz. Az e törvény alapján megválasztott országgyűlési képviselő jogállása azonos a többi képviselőével, csak feladatkörébe a kisebbségek védelme is hozzátartozik. Ha az e törvény alapján megválasztott képviselő megbízatása az Országgyűlés működésének befejezése előtt szűnik meg, helyére új képviselőt kell választani. Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. |
Benyújtja: KDSZ
Törvényjavaslat: értékpapírok, értékpapirok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról
Az Országgyűlés a tőkeáramlás elősegítése, az értékpapírpiac fejlesztése, a befektetők védelme érdekében felismerve, hogy az értékpapírpiac megfelelő működéséhez a gazdasági nyilvánosság növelése, a piacra kerülő értékpapírok egységes értékelését lehetővé tevő és a piac szereplőinek jogait, valamint kötelezettségeit egységesen előíró szabályok alkalmazása szükséges, figyelembe véve, hogy az értékpapírpiac fejlesztése további intézmények, ezek között is elsősorban az értékpapírtőzsde és Állami Értékpapír-felügyelet létrehozását, szervezeti és működési keretei kijelölését igényli, a következő törvényt alkotja:
Ez a törvény szabályozza az Állami Értékpapír-felügyelet hatáskörét, működését és eljárását, a törvény hatálya alá tartozó értékpapírok nyilvános forgalombahozatalát, forgalmazását, az értékpapírtőzsde alapítását, szervezetét, működését, a tőzsdetagok jogait, kötelezettségeit, felelősségét, továbbá a befektetők, a kibocsátók és a forgalmazók jogait és kötelezettségeit. E törvény hatálya alá tartozik a kötvény, a részvény, valamint értékpapír nyilvános forgalomba hozatala és forgalmazása.
Nem tartozik a törvény hatálya alá: Védelmiértékpapírok nem nyilvános forgalomba hozatala, valamint a csekk, a takarékbetétről kiállított okirat, a letéti jegy, a szövetkezeti részjegy, célrészjegy és üzletrész, valamint a váltó forgalomba hozatala és forgalmazása. Az állampapír: az állam által kibocsátott értékpapír, valamint az elkülönített állami pénzalapok, a tanácsok, a Madén Nemzeti Bank és az Állami Fejlesztési Intézet által kibocsátott értékpapír is, ha a kibocsátó kötelezettségének teljesítéséért az állam kötelezettséget vállal. Értékpapír-forgalmazó: az a korlátolt felelősségű társaság vagy kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely az e törvényben meghatározott engedély birtokában a jog által felruházás szerinti tevékenységek valamelyikét, vagy azokat együttesen végzi. |
Benyújtja: KDSZ
Törvényjavaslat: Az egyéni vállalkozóról
2038. évi III. törvény
E törvény célja, hogy az egyéni vállalkozások szabályozásával, a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosításával elősegítse a madén gazdaság fejlődését. Ez a törvény szabályozza az egyéni vállalkozás létrehozásának, működésének és megszűnésének feltételeit. E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott - gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozás keretében nem folytatható olyan tevékenység, amelyet törvény, törvényerejű rendelet,az állam állami szerv vagy állami gazdálkodó szervezet részére tart fenn.Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvőképes, állandó lakhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozást bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Bejelentési kötelezettség és vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható a mezőgazdasági termelő tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik.
Nem kaphat vállalkozói igazolványt:
a) akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek;
b) akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek;
c) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre;
d) aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik;
e) aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja;
A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelephelyeit), továbbá tevékenységét illetve tevékenységi körét. |
Útolsó úniós tevékenységemként parlamenti szavazásra tűzöm a következőt:
Az IKU kiterjeszkedne Óceániára és ÓSZ (Óceánia Szövetség) néven folytatná működését, az únió kezdésnek csak 3 országot venne be a jelenlegi 5 jelentkezőből.
|
A Kommunista Párt törvényjavaslatot nyújt be Állami Taxi vállalat alapításról.
A nagyobb városokban eluralkodtak a taxis maffiák. Zsarolják azokat, akik most kezdenek taxizni, kiszorítkák a jobb helyekről azokat, akik nincsenek bene a maffiában. Ráadásul gyakori hogy becsaphják a külföldi túristákat. Alapítsunk egy állami taxi vállalatot, amely olcsóbb tarifával működne, és keményen büntessük a zsarolást és a taxi maffia működését. Az állami taxik versenyre kényszeritenék a magántaxisokat és így olcsóban és becsületesebben dolgoznának.
G. Haibu KP |
Benyújtja: dr. Vérvölgyi Jázmin és Kovács Zoltán
Törvénymódosítás és törvény-kiegészítés : A Madén állampolgárságról, a 2037. évi IV. törvény
A módosított és kiegészített cikkely neve: Kedvezménytörvény vagy kettős állampolgárság a madén nemzetiségűeknek
A Madén Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő madénok sorsáért, és előmozdítja Madéniával való kapcsolatuk ápolását. Több mint négy millió külhoni madén él határaikon kívül a nagyvilágban. Sorsukért felelősek vagyunk, különösen a határainkon túl rekedt madénokért: Gigantia és Lemonnella területein.
A kettős állampolgárság révén megtörténik a madén nemzet szellemi újraegyesítése.
Módosítás:
Kedvezménytörvény vagy kettős állampolgárság a madén nemzetiségűeknek
A módosításra és kiegészítésre váró cikkely:
A magát madén nemzetiségűnek valló, nem madén állampolgár, akinek felmenője madén volt és fél éve Madéniában lakik kérelemre kérheti a madén állampolgárságot.
Kiegészítés és módosítás:
a. A magát madén nemzetiségűnek valló, nem madén állampolgár, akinek felmenője madén volt és negyed éve Madéniában lakik kérelemre kérheti a madén állampolgárságot.
b. A magát madén nemzetiségűnek valló, nem madén állampolgár, kérelmezheti a kettős állampolgárságot és ha bebizonyosodik alanyi jogán, hogy madén, azonnali hatállyal megadni.
Indoklás:
Az állampolgárság és ezen keresztül a kettős állampolgárság jogelméleti hátteréről fontos megjegyezni, hogy minden szuverén állam belső jogában önmaga határozza meg a saját állampolgársága jogintézményét. Ezt az elvet az Interrai Unió is maradéktalanul figyelembe veszi. Az állampolgárság tehát a belső jog intézménye. Olyan intézmény, mely egy konkrét állam és annak állampolgárai között teremt jogi köteléket, állampolgársági státust.
Minden madénnak joga van, hogy az anyaországnak nevezett területen megélhetési és jogi viszonyt kaphasson.
Kettős állampolgárság esetén szavazni Madénia területén csak akkor lehet, ha a személyazonossági dokumentuma Madénia által lett kiállítva.
Madéniának kötelessége, minden madén nemzetiségűnek valló embert figyelemmel kísérni és szükség esetén segíteni.
A kedvezménytörvénnyel vagy kettős állampolgársággal sikerülhet egyesíteni a madén nemzetet. |
|
12. Történelmi egyházainknak támogatást nyújtani, hogy felismerve a veszélyeket, ők is az anyanyelv használatra ösztönözzék híveiket.
13. Az ENSZ már régen kitért a nemzetek anyanyelvének ápolásának fontosságára, nekünk is figyelembe kell venni és törvényes keretek között alkalmazni.
14. Az Interrai Unióban megalkotni, a szuverén jogokat, ami az anyanyelvre és nemzetekre vonatkozik.
15. Az idegen szavakat, melyek sűrűn előfordulnak immáron nyelvünkben írásban és szóban is, hivatalosítani kell úgy, hogy írásuk fonetikus legyen! Fogadjuk el hivatalos formában a következőket pl: ímél, fájl, szájt, stb. Az Akadémia nyelvőrző részlege ezt lebontva kidolgozza, hogy mi tartozhat ebbe a kategóriába.
16. A külföldi cégeket kötelezni kell, hogy kiadványaikat, dokumentumaikat madén nyelven is kiadják.
17. Kötelezni a számítógépes játékszolgáltatókat, hogy madén nyelvre is lefordítsák a játékokat, de nem egy „összecsapott” fordításban, hanem szakértő bevonásával.
18. Minden olyan számítógépes programot, ami nagyon használatos az emberek körében, madén nyelvre is lefordítani és az emberek eldönthessék, hogy milyen nyelven használják.
A fentebb leírtak alapján, kérjük az Országházat, hogy áldását adva, mint gyorsrendeleti törvényeket hagyjon jóvá.
Köszönjük!
A konferencia résztvevői |
Benyújtja: Madén Tudományos Akadémia(Mivel a törvények értelmében, az Akadémia csak beszámolót tarthat az Országháznak, ezért a KDSZ szövetség adja hozzá a nevét, a gondok elkerülése végett)
Törvényjavaslat és törvényalkotás kivételes eljárásban, a madén Országház részére:
Törvény kivételes eljárásban, I. számú
Anyanyelv Charta
Egy-egy nyelv kialakulásának történelmi folyamata annak is biztosítéka, hogy az azonos anyanyelven beszélők között különlegesen mély kapcsolat van. Az emberi méltóságnak elemi feltétele az, hogy az ember azonos lehessen önmagával. Az emberi önazonosságnak viszont az anyanyelv a legfontosabb tényezője.
Az anyanyelvvel egy közösség történelmi tapasztalatainak, sajátos szemléletformáinak, közösségi titkainak is birtokába jut az ember. Egyén és közösség sorsa tehát egybekapcsolódik.
A madén irodalomban a nemzeti megmaradásért való küzdelem és a személyiség önazonosság-igényének, autonómia-igényének kifejezője lett az anyanyelv értékeinek tudatosítása és védelme.
Ennek megóvása érdekében a Madén Tudományos Akadémia, Madénia Köztársasági Elnöke, Miniszterelnöke, több párt és neves ember részt vett az augusztus 21-ei konferencián és megalkották az Anyanyelv Chartát, melyet az Országház elé terjesztenek.
Az alábbi döntéseket hozták:
1. Nagyon fontos, hogy küzdjünk az idegen befolyás ellen, és az új fogalmaknak a madén nyelvbe illeszkedő formát találjunk. Nyelvújítást rendelet el a Madén Tudományos Akadémia.
2. Büntetni kell a szükségtelen idegen nyelvű feliratokat, az árucikkeken legyen kötelező a madén nyelvű meghatározás.
3. Az iskolákban, nem szabad csökkenteni a madén nyelv és irodalom órákat.
4. Kötelezni a cégeket, vállalkozókat, hogy az idegen „cégtáblák” mellett, megjelenjen a madén nyelvű is.
5. A külhonban élő madénijaiaknak, az anyaország anyagi és erkölcsi támogatást kell biztosítson az anyanyelv megőrzése érdekében.
6. Új helyesírási szótár kiadatása.
7. Átdolgozni és kiadni a Madén Helyesírás Szabályait.
8. Nyelvőrző, nyelvépítő előadásokat, oktatási programokat szervezni.
9. Erkölcsi nemzettudat nevelés a madén nemzetiségű gyermekek részére.
10. A történelemkönyveknek lenne egy közös része, amely a világtörténelmet, s a madén történelmet tanítaná. Ez mellett minden itt élő nép lehetőséget kapna arra, hogy a tankönyvekben külön részben a saját történelméről tanulna, a görög gyerekek tehát a görög, a német nemzetiségű gyerekek a német történelmet tanulnák részletesebben.
11. Óvni gyermekeinket az idegen nyelvűségtől, |
Benyújtja a KDSZ szövetség részéről: Dr. Vérvölgyi Jázmin és Kovács Zoltán
Törvényjavaslat:
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról
2037. évi VIII. törvény
A gazdasági hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ezek védelme érdekében tiltani kell a tisztességes piaci magatartással ellentétes viselkedésformákat, és be kell vezetni a vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzését, megteremtve az ehhez szükséges szervezeti formákat is. Ennek megfelelően a törvény védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak érdekeit, és - a tisztességes piaci magatartáshoz kapcsolódóan - a fogyasztók érdekeit. E célok megvalósítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg. Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely kifejezetten a harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.Tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját szokták felismerni. Tilos az árut a tervezett áremelést megelőzően, valamint az ár emelkedésének előidézése céljából a forgalomból kivonni, illetőleg visszatartani. Tilos az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől függővé tenni. Tilos a versenytárgyalás, az árverés, a tőzsdei alku tisztaságát bármilyen módon megsérteni. Tilos a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében megtéveszteni. Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni. |
Törvényjavaslat a takákról:
Javaslom a takák és taka centek leváltását egy modern de mégis történelmi értékeket megjelenítő kinézetűre mivel már 50 éve ugyan úgy néznek ki.
Valamint javaslom az 50 takás kivonását a forgalomból mert a piacon nagyon kevés a kihasználtsága. |
Mivel eltelt az egy év újra benyújtanám a iskolafejlesztési hozzájárulásos törvényjavaslatomat a tandíj csökkentésének módosításával,remélve hogy ezzel a KDSZ is megszavazza majd, tehát:
A felső oktatásban résztvevő hallgatóknak kelljen fizetni 200 Taka iskola fejlesztési hozzájárulást félévenként.....az eslő félévben ezt még mindnekinek kéne fizetni majd a legjoban tanuló felső 20% mentesülne ezalól.Hiszem hogy ez jobben ösztönözné a tanulókat a jobb tanulásra, és kiszűrnénk az olyan hallgatókat akik csak "melegedni" járnak a felsőoktatási intézményekbe. |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
