Törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Benyújtotta: F. Fletonovics miniszterelnök-helyettes (SZMP)
A madén nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében, összhangban a Madén Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a találmányok szabadalmi oltalmáról a következő törvényt alkotja: Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek. A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll. A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg.
Törvény a "roncs" beszámításról Benyújtotta: F. Fletonovics miniszterelnök-helyettes (SZMP)
A madén gépjármű flotta fiatalítása illetve a visszaeső kereslet növelése érdekében javaslom, hogy azoknak a magánszemélyeknek, akik új autót kívánnak vásárolni és a jelenleg legalább 1 éve a tulajdonukban lévő gépjárművük elmúlt már 6 éves, azoknak a új gépkocsi vételárából az állam vállaljon át 10%-t, míg a 10 éven felüli gépkocsik esetén 20%-t.
Az elszámolás a kereskedőkkel szigorú ellenőrzés keretében történne, utólagosan.
Törvény a vasúti ágazat átszervezésére Benyújtotta: Kelemen Béla közlekedési- és vízügyi miniszter (CF)
A vasút jelenlegi struktúrájában nem finanszírozható tovább, ezért a struktúrát a következőképpen alakítjuk át.
OKV személyszállítás
CARGO teherszállítás
PFT-GÉP gépészet-pályafentartás
A CARGO tulajdonában kizárólag tehervogonok szerepelnek.
A PFT-GÉP tulajdonában a mozdonyok és a pályafentartási eszközök szerepelnek.
Az OKV tulajdonában a személykocsik és a humánerőforrás kap helyet.
A kedvezményrendszer átalakításáról
A vasúti személyszállításba a teljes kedvezményrendszert átkell alakítani.
80%-kos rokkant nyugdíjas, hadiárva, hadiözvegy
a többi kedvezményt kérem megszüntetni, mert az OKV nem kap jegyárkiegészítést! Vagyis a jegyek árát az állam nem fogja megtéríteni vagyis kiegészíteni 100%-ra! Továbbá a vasúti személyszállítás 60%-kos leépítését kezdeményezem, takarékossági szempontokra hivatkozva!
2018/4 Törvény az értékpapírok, értékpapirok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról Benyújtotta: F. Fletonovics miniszterelnök-helyettes (SZMP)
Az Országgyűlés a tőkeáramlás elősegítése, az értékpapírpiac fejlesztése, a befektetők védelme érdekében felismerve, hogy az értékpapírpiac megfelelő működéséhez a gazdasági nyilvánosság növelése, a piacra kerülő értékpapírok egységes értékelését lehetővé tevő és a piac szereplőinek jogait, valamint kötelezettségeit egységesen előíró szabályok alkalmazása szükséges, figyelembe véve, hogy az értékpapírpiac fejlesztése további intézmények, ezek között is elsősorban az értékpapírtőzsde és Állami Értékpapír-felügyelet létrehozását, szervezeti és működési keretei kijelölését igényli, a következő törvényt alkotja:
Ez a törvény szabályozza az Állami Értékpapír-felügyelet hatáskörét, működését és eljárását, a törvény hatálya alá tartozó értékpapírok nyilvános forgalombahozatalát, forgalmazását, az értékpapírtőzsde alapítását, szervezetét, működését, a tőzsdetagok jogait, kötelezettségeit, felelősségét, továbbá a befektetők, a kibocsátók és a forgalmazók jogait és kötelezettségeit. E törvény hatálya alá tartozik a kötvény, a részvény, valamint értékpapír nyilvános forgalomba hozatala és forgalmazása.
Nem tartozik a törvény hatálya alá: Védelmiértékpapírok nem nyilvános forgalomba hozatala, valamint a csekk, a takarékbetétről kiállított okirat, a letéti jegy, a szövetkezeti részjegy, célrészjegy és üzletrész, valamint a váltó forgalomba hozatala és forgalmazása. Az állampapír: az állam által kibocsátott értékpapír, valamint az elkülönített állami pénzalapok, a tanácsok, a Madén Nemzeti Bank és az Állami Fejlesztési Intézet által kibocsátott értékpapír is, ha a kibocsátó kötelezettségének teljesítéséért az állam kötelezettséget vállal. Értékpapír-forgalmazó: az a korlátolt felelősségű társaság vagy kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely az e törvényben meghatározott engedély birtokában a jog által felruházás szerinti tevékenységek valamelyikét, vagy azokat együttesen végzi.
Törvény a múzeumok ingyenes látogatásáról Benyújtotta: F. Fletonovics miniszterelnök-helyettes (SZMP)
Javaslom hogy az összes állami tulajdonú múzeumokban, kiállítóhelyeken, képtárakban, ttörténelmi gyűjteményékben legyen ingynes a belépés. Ezzel lehetne segíteni a diákokat, nyugdíjasokat, és a külföldi túristákat. Növelné az idegenforgalmat.
Törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól Benyújtotta: dr Halász Sándor Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Miniszter (MDP)
Követve a madén történelem legnemesebb hagyományait és értékeit, a demokrácia eszméi iránti elkötelezettség jegyében, a népek és nemzetek közötti megértés és baráti együttműködés elősegítésének szándékával, továbbá annak tudatában, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel a nemzetközi biztonság alkotó eleme, az országház kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek Madéniában érvényt szerez.
Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.
Madénia területén élő, madén állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint a kisebbségi létükkel összefüggő más sajátosságaik egyéni és közösségi önazonosságuk része.
Mindezek különleges értékek, megőrzésük, ápolásuk és gyarapításuk nemcsak a nemzeti és etnikai kisebbségek alapvető joga, de a madén nemzet, végsősoron pedig az államok és nemzetek közösségének érdeke is.
A történelmi együttélés tényéből kiindulva ezen törvényben az országgyűlés is biztosítja mindazon jogokat, amelyek a kisebbségekhez tartozó személyeknek, mint madén állampolgároknak és ezek közösségeinek nemcsak emberi jogai, hanem olyan politikai jogok, amelyek segítségével nemzeti vagy etnikai önazonosságuk megőrzése elősegíthető. E törvény célja, hogy a Genfi egyezmény elvei alapján megteremtse a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes alapokat, beleértve az anyaországokkal és nemzetekkel való szabad, élő kapcsolattartást is.
E törvény hatálya kiterjed a Madénia területén élő mindazon madén állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.
A törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, Madénia területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai madén állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
A törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, a bevándorlókra, a letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra.
A nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvető emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet.
Minden kisebbség jogosult arra, hogy nemzeti vagy etnikai közösségként létezzen és fennmaradjon.
Minden kisebbségi közösségnek és kisebbséghez tartozó személynek joga van a szülőföldjén való élet, valamint a szülőfölddel való kapcsolattartás zavartalanságához. A szülőföldhöz való jog nemcsak a saját születési helyéhez, hanem a szülők, nevelők, ősök születési vagy lakhelyéhez, az óhazához és annak kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságát és oltalmát is jelenti.
A kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos.
Törvény a Madén Orvosi Kamara létrehozásáról Benyújtotta: dr Halász Sándor Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Miniszter (MDP)
Az Országgyűlés elismeri az orvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz.
A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy az orvostársadalom közvetlenül és a maga által választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és a közérdekkel összhangban képviselje szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi súlyának, szellemi tőkéjének megfelelő mértékben hozzájáruljon az egészségpolitika alakításához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához.
Az orvosi kamara feladatai:
-az orvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit és az orvosok jogait
-orvosetikai szabályokat, etikai statútumot alkot
-véleményezési jogot gyakorol az orvosok szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál
-véleményezési jogot gyakorol az egészségpolitika, az orvosi tevékenység szervezete és működése alapvető fejlesztési irányainak, terveinek meghatározásában
-véleményezési jogot gyakorol magasabb vezető és vezető beosztású orvos kinevezésénél
-részt vesz és egyetértési jogot gyakorol az orvosi hivatás gyakorlói és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek kialakításában
-véleményezési jogot gyakorol az orvosképzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjét illetően
-ajánlásokat ad az egyes orvosi szolgáltatások díjtételei alsó határaira
Törvény az államtitokról Benyújtotta: F. Fletonovics miniszterelnök-helyettes (SZMP)
A törvény célja, hogy meghatározza az államtitokká minősíthető adatfajtákat.
Államtitok az az adat, amely meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő kétséget kizáróan megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Madénia honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási, továbbá a Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület zavartalan működéséhez fűződő érdekeit.
Az államtitokká minősítés érvényességi ideje: 10, 25 ,50, 100 év lehet.
Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Benyújtotta: dr Halász Sándor Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Miniszter (MDP)
A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.
A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. Az árhoz nyújtott támogatással beszerezhető segédeszközök körét és a támogatás módját. A fogyatékos személy számára biztosítani kell az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell. A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához.A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják.
Törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról Benyújtotta: F. Fletonovics miniszterelnök-helyettes (SZMP)
A kis- és középvállalkozások tőkeerejének növekedése melletti elkötelezettség szem előtt tartásával, fejlődésük előmozdítása, verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzése, hazai és uniós szinten történő növelése, ezáltal a gazdaság és a társadalom kiegyensúlyozott fejlesztésének elősegítése, valamint a kisvállalkozók közötti kapcsolatok áttekinthetőbbé, átláthatóbbá tétele érdekében a következő törvényt javasolja. A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, és ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon, biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését.
A kizárólag kis- és középvállalkozások fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a a kis- és középvállalkozói célelőirányzat biztosítja. A célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a központi költségvetés határozza meg.
Támogatásban részesíthetők azok a programok, amelyek célja:
A vállalkozásindításhoz szükséges feltételek megteremtése. A vállalkozói ismeretek és az közösség előírásainak elsajátítása, valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagok készítését. A kis- és középvállalkozók vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése. Műszaki-gazdasági, üzleti, valamint az interrai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk gyűjtése, kiértékelése és terjesztése. A technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása. A beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésének előmozdítása.
Törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról Benyújtotta: dr Halász Sándor Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Miniszter (MDP)
A törvény alapján meghatározott feltételekkel a gyermeket önálló életkezdéséhez életkezdési támogatás illeti meg. A gyermek 18. életévének betöltése napjáig a Életkezdés-számlára terjed ki. Az életkezdési támogatással kapcsolatos ellenőrzési feladatok - az összegét meghatározó állami támogatás, valamint az adómentesség összefüggésében - az állami adóhatóság hatáskörébe tartoznak. Az életkezdési számlamegnyitásához a szülő hozzájárulása a gyermek adatainak hozzájárulásával és a befizetett díjjal érheti el. A számlára az elhelyezett összeghez az állam évent mégegyszer akkora összeget tesz hozzá, de maximum a mindenkori éves minimálbár összegéig. A végösszeget a szerződésben megállapított kamat mértékével megkapja a fiatal 18 életévének betöltése után.
Törvény a gyalogátkelőhelyek biztonságosabbá tételéről Benyújtotta: Nagy Lajos (LDP)
Javaslom pár kisebb város, néhány gyalogátkelőhelyénél állítsunk fel fekvőrendőrt. Sokan nem adják meg az elsőbbséget a gyalogosnak a zebránál, így a fekvőrendőr biztosan lelassítaná az autóst, teherautóst. Amennyiben ez jól fog működni, nagyobb településeken is használhatnánk.
Törvény az éjszakai felnőtt zónáról. Benyújtja: dr. Halász Sándor Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Miniszter MDP
Javasoljuk: a fővároson kívül, ám annak vonzáskörzetében, csak felnőttek részére, egy úgynevezett Éjszakai Felnőtt Zónakialakítását. Az itt dolgozók csak a zóna határain belül végezhetik munkájukat, azon kívüli tevékenység esetén szabálysértési eljárás a szankció. A zónán belül dolgozók, kapjanak orvosi ellátást, szállást és helyet a munkájuk végzéséhez. Javasoljuk a zónán belüli Zónarendőrség létrehozását, a zónán belüli rend fenntartásának érdekében.
Az orvosi ellátásért, szállásért és a munkaterület biztosításáért kötelesek havi : 100 T/munkavállaló dijat fizetni az államnak.
Ezzel a lépéssel megoldódna az állampolgárok régóta vágyott éjszakai nyugalma, (a kapualjakban látott szex jelenetektől), nem lődörögnének az utcán kuncsaftra vadászva és leszólítva minden tisztességes járókelőt. Nem beszélve a maguk után hagyott útszéli "szemétről". Az az állampolgár vagy külfüldi turista, aki ilyen szórakozásra vágyik, menjen az Éjszakai Felnőtt Zónába.
Törvény a vasúti szárnyvonalak személyszállításának üzemszüneteltetéséről, és azok felújításáról, valamint a felújítás alatti időtartamra történő autóbuszközlekedés biztosításáról.
Benyújtja: Kelemen Béla közlekedési- és vízügyi miniszter (CF)
A már korábban említett 3 szárnyvonalon a személy és teherszállítást 3 évre szüneteltetjük, a pálya rossz álapota miatt, ezeken a szárnyvonalakon a következő években alépítmény és felépítménycsere, valamint biztosítóberendezéscsere fog történni a pályasebessége mindhárom vonalon 100km/h-lesz motorvonatoknak 80km/h lesz teher és mozdonyáltal vontatott vonatoknak. A felújítást teljes egészében nemzetközi pályázaton nyert pénzből kívánjuk megvalósítani.
Törvény az igazságszolgáltatásról Benyújtja: Fleto Fletonovics miniszterelnök-helyettes (SZMP)
Létrehozzuk a Bíróságok mellé
- az ítélőtáblákat
- a békéltető testületeket
Munkaügyi Bíróság önállóságot kap
A perek után bevezetésre kerülnek az illeték költségek, melyeket a vesztes félnek kell viselnie
Az igazság szolgáltatás részei:
Ügyészség, mint vádhatóság
Bíróság
Ítélőtábla (egyszerű, kis perösszegű ügyek lezárására)
Békéltető testület (a felek békítésére)
Munkaügyi Bíróság
Legfelső Bíróság (Bírósági ítéletek felülvizsgálata)
Minden perben résztvevő fél jogosult magát képviselni a Bíróság előtt, illetve fogadhat a saját költségén ügyvédet. Amennyiben nincs pénze ügyvédre az állam biztosít számára a frissen végzett ügyvéd bojtárok közül ügyvédet számára, melynek költségeire részlet fizetést kap.
Törvény az állatvédelemről Benyújtja: Fleto Fletonovics miniszterelnök-helyettes (SZMP)
Az az állampolgár, aki az álltala nevelt kutyát, macskát vagy bármilyen más állatot kidobja az utcára, nem gondoskodik róla, holott előzőleg azt megtette, magas bírságban részesüljöm ! ( 100Taka)
Javasoljuk továbbá régiónként egy állat menhely építését melyet a régióknak kell üzemeltetniük, állatorvosokkal és kiszolgáló személyzettel. ( Javaslatunk: a kiszolgáló személyzet toborzáát a munkanélküliek körében végezzék, ezzel is csökkentve a munkanélküliek számát ! Ide az állatokat (amire a tulajdonos már nem tart igényt a lemondónyilatkozat kitöltése és aláírása után) az állampolgárok büntetlenül és ingyenesen bevihetik.
Azok az állampolgárok akik állatokat szeretnének, bemennek a Központba és kiválaszthatnak egyet maguknak.
Továbbá börtön büntetéssel büntessük azokat az embereket akik az állatokat kinozzák.
Törvény a munkanélküliek megsegítéséről Benyújtja: Fleto Fletonovics miniszterelnök-helyettes (SZMP)
-Javaslom, hogy a munkanélkülieknek adjunk bérletbe a bevetetlen területeket, minimális bérleti dij fejében, 5 éves minimális szerződésre, ebből a keresetükből,a személyi jövedelem adójukat, a saját és családtagjaik egészségügyi járulékaikat , stb. be tudják fizetni, biztositva munkájukkal a családjuk megélhetését. Egy idő után a kis gazdaságuk fejlesztésében is előre lépést igényelnének, tehát az ország gazdasága is emelkedő tendenciát mutatna.
Központilag koordinálni kellene, hogy ki, mit termeljen (földrajzi adottság függvényében), amire az állam szavatolja a felvásárlást. (Ha valaki mást termel mint amit előirtak, az állam nem garantálja a felvásárlást.) Igy előre kalkulálhatna az állam ( a termelést illetően) és a dolgozó is ( a saját bérét illetően). Előre tudna kalkulálni az állam és a gazdálkodó. Igy az országban nem lenne tultermelés semmiből.
- Javaslom a közmunka rendszer bevezetését
Ez abból állna, hogy a helyi önkormányzatok a településeken a munkanélküliekkel végeztessék el a közmunkákat, és ezért cserébe kapjanak segély jellegű támogatást.
Aki nem vállalja a közmunkát, és egészségi állapota pedig lehetővé tenné, annak csökkentsük a munkanélküli járadék mértékét
Törvény a mentelmi jogról. Benyújtja: Alex Haibu, Balla Péter és D. W. Mcload (RK)
Alex Haibu, Balla Péter és Daniel W. Mcload (RK) T/2016 /6. számú törvényjavaslata a mentelmi jog módosításáról szóló T/2010 5. sz. törvényről
A Reform Koalíció szerint minden állampolgárt azonos jogok illetnek meg, legyen akár bérből és fizetésből élő, vagy legyen politikus.
A Reform Koalíció Frakciószövet ezért javasolja a 2010-es törvény felülvizsgálatát, és azt kéri, hogy módosítsák e 2/3-ostöbbséget igénylő törvényt.
Ebben a beterjesztők kezdeményezik, hogy a törvény egészüljön ki a következő passzussal: „minden képviselőt meg lehet állítani közúti ellenőrzésénél akár szúrópróbaszerűen, akár sebességtúllépésnél, és köteles eleget tenni a rendőri felszólításnak.”
AJÁNLOM AZ OLDALT
