Nem hiszem, hogy személyes NEM-re szavazni, mindenkinek van saját döntése, tiszteletben kell tartani. Mint ahogy azt, hogy mi reformmal jobbítani akarunk, mert Áronnal közösen csináltuk.
1.)A gazdasági részhez nem érteki tulzottan, de a többivel nem értek most egyet. Bár igaz, hogy van olyan rész is benne, amit annak idején én is felvetettem tibornak, de én megértettem, hogy miért utasította el!
2.) Jelenleg úgy látom, hogy Peti minden áron hatalomra akar jutni, de ezt tegye a szabályok betartásával, mutassa meg hogy ő a jobb, hogy őt többen támogatják madéniából mint a kormány koaliciót! Jelenleg Ő az én olvasatomban azt szeretné, hogy büntessék a nagypártokat! Innentől voltaképpen az lenne büntetve Aki aktív és teljesít itt a játékban!
3.) Azért tetszett meg ez a játék, mert nem ragaszkodik a valósághoz és itt olyanokat is létre lehet hozni, olyan dolgokis megtörténhetnek, amelyek a valós életben nem (liberális és radikális együtt dolgozik barátságban évtizedeken át, a bal és a jobb oldal tud együtt dolgozni, dönteni ha az országnak az az egyértelmű jó). Ezért én ellenzem a játék realizálását!
De úgy is megfogalmazhatjuk, hogy addig vagyok itt és játszom ameddig nem keverjűk bele e játékba a valós, főleg a valós magyar politikai eseményeket, történéseket és a politika itteni valós mozgatóit...
Azt hiszem ennyiből megérthető a nem szavazatom és Peti ez nem személyes, akkor is ez lett volna a válaszom erre a felvetésre, ha ezt Áron vagy endre nyújtja be! Sőt akkor is ha Tibor!
Balla Péter (próbáljuk ki, ha nem tetszik visszavonjuk, de Áron és én garancia vagyunk, hogy a játék dinamikusabb lesz. Tibornak meg nem lesz vele plusz munkája mert mi ketten megoldjuk a számolást.)
Évenként a kormány előterjeszti a költségvetést. Ebben a kormány kijelöli a legfontosabb előrejelzéseket. Ha ezeket a számokat túlságosan alultervezik vagy túlságosan felülreprezentálják (1,5% +/-), akkor a gazdasági szereplők bizalmatlanná válnak, és a gazdaság visszaesik.
Infláció
Meghatározói:
Élelmiszerek
Szeszes italok, dohányáruk
Ruházkodási cikkek
Tartós fogyasztási cikkek
Háztartási energia, fűtés
Egyéb cikkek, üzemanyagok
Szolgáltatások
A hitelállomány növekedése/csökkenése
A foglalkoztatottak lakosságon belüli arányának, termelékenységének, munkaidejének csökkenése
A fogyasztási cikkeknek az országból való kiáramlása
A külkereskedelmi cserearányok romlása.
GDP
Az előállított javak aszerint, hogy milyen céllal kerülnek felhasználásra, két nagy csoportba sorolhatók: fogyasztási javakról és termelőeszközökről beszélhetünk. Ennek alapján a GDP-t is két összetevőre bonthatjuk: fogyasztásra és beruházásra. Nyitott – vagyis a külfölddel kereskedelmet folytató – gazdaságban azonban bizonyos javakat (fogyasztási javakat és termelőeszközöket egyaránt), ahelyett, hogy az országban felhasználnának, exportálnak más országokba; a belföldi fogyasztás és beruházás egy része pedig más országokban előállított, azaz importált javakból származik. Mindezek következtében a GDP kiszámítására szolgáló egyenlet ilyen alakot ölt:
GDP = fogyasztás + beruházás + export – import
A GDP számolásakor tehát figyelembe vesszük a(z):
Ipari termelést (autó- , élelmiszer - , nehéz – és könnyűipar, szolgáltatások)
Állami beruházást
Külföldi beruházást
Export és import változása
[ha az infláció 0 és 2% között van akkor a GDP-hez viszonyított gazdasági növekedéshez plusz 0,5%-ot adunk; ha 2 és 5% között, akkor nincs hatással a gazdaságra; ha 5% fölött, akkor -0,5, és további 2%-onként plusz 1%]
A gazdaságot is mindig százalékos értékben számoljuk a változásokat belekalkulálva belső és külső körülményeket is.
A foglalkoztatási szerkezetet is a gazdasági szerkezet változása határozza meg: tehát ha csökken az autóipar termelése, csökken a foglalkoztatottság is. Erre azt javaslatom, hogy amennyit csökken a GDP-nél figyelembe vett adatok, annak a felével nőjön a munkanélküliségi ráta. Viszont ha nő az ipari termelés, annak a felével nőjön a foglalkoztatotti létszám.
Pl.: ha -5% az autóipar, akkor a munkanélküliség +2,5%-kal nő. Fordítva +5% az autóipar fejlődése, akkor -2,5% a munkanélküliségi ráta.
Egy ország gazdasága 60%-a függ a kormányoktól, 40 pedig a külföldi helyzettől. Így egy 10-es skálát képzelek el, amelyből 6 momentumot a kormány, 4-et a külföld és a gazdasági szereplők alkotnak.
A táblázat:
Szigorú költségvetés -2/-1/0/1/2
Adócsökkentés -2/-1/0/1/2
Munkanélküliség -2/-1/0/1/2
Diplomácia -2/-1/0/1/2
Felvett hitelek -2/-1/0/1/2
Árfolyam -2/-1/0/1/2
Energiahordozók ára -2/-1/0/1/2
Erre rakódik az infláció eredménye, és a kormány költségvetésben meghatározott értéke.
Miután kiszámoltuk az eredményt, vesszük az egész százalékos arányát (X/14*100=Y%).
A költségvetés kérdésköre is más: ezt meghatározza egy adott összeg, aki efelett akar költeni, hitelt kell felvennie (ld: Költségvetés).
Tehát: Áronnal közös javaslatunk, táblázatot átküldöm aki kéri:
Minden választás a kampánnyal kezdődik.. A választásokat a köztársasági elnök írja ki. A Parlament (4 éves ciklussal rendelkezik, 225 mandátummal, amit országos és zárt listáról választanak, arányos képviseleti rendszerben és egyéni körzetekben. Az a párt jut be a Képviselőházba, amely eléri a szavazatok 5%-át, a szövetségben induló pártoknak 10% a küszöb. A választás akkor érvényes, ha a lakosság 25%+1 arányban részt vesz a szavazáson. Az egyéni körzetekben 25%+1 arányban vesz részt a szavazó, és az egyik jelölt, ha megszerzi a szavazatok 50%+1 szavazati arányt, a választás eredményes. Ha ez a feltétel nem teljesül, második fordulót kell tartani. A második fordulóban minden olyan jelölt bejut, amely 16%-ot kap, de legalább az első három helyezett.
A körzeti eredményeket átlagolva kapjuk meg a területi – régiós eredményt, amelyet az országos K8-cal átlagolva hozza ki a választási átlagot.
Az aktivitás megszerzése
Magyarázat:
Kispárt: egy kispártnak többet kell szerepelnie a médiában, hogy felfigyeljenek rá. Viszont aparlamenti szereplés korlátozott, illetve nem biztos, hogy bejut. A vezető politikusra azért adnék +10-et mert egy kispártnál sokszor csak a vezető viszi a hátán a pártot, csak vele foglalkoznak. Egy nagyobb pártnak több vezetője is van.
Pártok random százaléka: az előjelét úgy határozzuk meg, hogy 1 és 20 között sorsolunk egy számot. Ha 1 és 10 közé esik mínusz, ha 11 és 20 között, akkor plusz.
A számok
A következő számok pedig a változás mértékét adják. Ez akkor nem változik, ha egy párt az előírtat teljesíti, se plusz, se mínusz. Itt 1 és 20 között sorsolunk.
Minden választás a kampánnyal kezdődik.. A választásokat a köztársasági elnök írja ki. A Parlament (4 éves ciklussal rendelkezik, 225 mandátummal, amit országos és zárt listáról választanak, arányos képviseleti rendszerben és egyéni körzetekben. Az a párt jut be a Képviselőházba, amely eléri a szavazatok 5%-át, a szövetségben induló pártoknak 10% a küszöb. A választás akkor érvényes, ha a lakosság 25%+1 arányban részt vesz a szavazáson. Az egyéni körzetekben 25%+1 arányban vesz részt a szavazó, és az egyik jelölt, ha megszerzi a szavazatok 50%+1 szavazati arányt, a választás eredményes. Ha ez a feltétel nem teljesül, második fordulót kell tartani. A második fordulóban minden olyan jelölt bejut, amely 16%-ot kap, de legalább az első három helyezett.
A körzeti eredményeket átlagolva kapjuk meg a területi – régiós eredményt, amelyet az országos K8-cal átlagolva hozza ki a választási átlagot.
Aktivitási lehetőség
Kispárt (0-7%)
Középpárt (8-14%)
Nagypárt (15%-)
média
40
30
20
parlament
Csak ha parlamenti (20)
30
40
Saját szavazóbázis
20
20
20
Régiós aktivitás (aktív régiónként +1)
Csak akkor jár ha érdemi munkát végez valaki, ha pedig a nyertes párt nem csinál semmit, mínusz
AJÁNLOM AZ OLDALT
