1. § (1) A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni.
(2) Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget - vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is:
a) a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat, vagy mindkettő),
b) a hitel teljes díja, ideértve annak részét képező díjat, jutalékot, költséget és adót,
c) a hitel teljes összege,
d) a hitel futamideje,
e) a teljes hiteldíj mutató,
f) termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint
g) a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészletek összege.
(3) Ha a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kötelezettségét is jelezni kell egyértelműen, tömören és feltűnően, a teljes hiteldíj mutatóval együtt.
(4) A hitelközvetítő a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban köteles feltüntetni, hogy kinek a képviseletében jár el.
2. § A teljes hiteldíj mutató számítása érdekében a hitelező megbízásából eljáró hitelközvetítő köteles a hitelezőt tájékoztatni a fogyasztó által a részére fizetendő díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségről.
3. § (1) A hitelező és adott esetben a hitelközvetítő azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben köteles papíron vagy más tartós adathordozón - a fogyasztó által megadott információk alapján - a (3) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni a fogyasztót a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel.
(2) A hitelező és a hitelközvetítő a (3) bekezdés szerinti adatokat a különböző hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása alapján történő, a hitelszerződés megkötése tekintetében megalapozott fogyasztói döntéshozatal érdekében nyújtja.
(3) A hitelező és a hitelközvetítő - az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével - a következő adatokról tájékoztatja a fogyasztót:
1. a hitel típusáról,
2. a hitelező nevéről (cégnevéről) és levelezési címéről,
3. a hitelközvetítő nevéről (cégnevéről) és levelezési címéről,
4. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről,
5. a hitel futamidejéről,
6. termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezéséről és készpénzáráról,
7. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referencia-kamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól,
8. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével,
9. a fogyasztó által fizetendő teljes összegről,
10. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegéről, a törlesztőrészletek számáról, és a törlesztés gyakoriságáról, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjéről,
11. a fizetési számlához vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről kivéve, ha a fizetési számla vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fenntartása nem kötelező,
12. a hitelhez kapcsolódó hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és módosításuk feltételeiről,
13. adott esetben a közjegyzői díjról,
14. a hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (például biztosítás), amely a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges,
15. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,
16. a fizetés elmulasztásának következményeiről,
17. a szükséges biztosítékok meghatározásáról,
18. az elállási jogról, illetve annak hiányáról,
19. az előtörlesztéshez való jogról, és annak 24. § szerinti esetleges költségeiről,
20. a 14. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségéről,
21. a 10. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségről, valamint
22. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról.
4. § (1) A hitelező és a hitelközvetítő a 6. §, illetve a 12. § b) pontja szerinti tájékoztatása során köteles a fogyasztónak felvilágosítást adni annak érdekében, hogy a fogyasztó felmérje, hogy a hitel igényeinek és pénzügyi teljesítőképességének megfelel-e.
5. § (1) A hitelező a fogyasztó hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján értékeli. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait jogszabály állapítja meg.
(2) Ha e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérően nem rendelkezik, az információk a fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulhatnak.
(3) Ha a felek a hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének növelésében állapodnak meg, a hitelszerződés módosítását megelőzően a hitelező köteles a fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni.
(4) Ha a hitelező a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, a fogyasztót a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését törvény vagy az Európai Unió általános hatál
Törvényjavaslat az elektronikus anyakönyvezetésről
1 § (1) Anyakönyvi eljárás
a) a házasságkötés és a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárás,
b) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárás,
c) a névváltoztatási és a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás,
d) az anyakönyv vezetése.
(2) Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely - az ellenkező bizonyításáig - az e törvényben meghatározottak szerint közhitelesen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat, illetve azok változását.
(3) Anyakönyvet kell vezetni
a) a születésről,
b) a házasságról,
c) a bejegyzett élettársi kapcsolatról, valamint
d) a halálesetről.
2 § (1) Az anyakönyvet a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője (a továbbiakban: anyakönyvvezető), továbbá - az anyakönyvvezető számára e törvény által biztosított jogokat gyakorolva és kötelezettségeket teljesítve - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv anyakönyvvezetője (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végző hatóság) vezeti.
3. § (1) A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek illetékességi területén az történt.
(2) A születést - ha az mozgó járművön történt - az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területén az anya a járművet elhagyta.
(3) Többes születéskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területén az utolsó gyermek született.
(4) Ismeretlen szülőktől származó gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területét a gyámhatóság a határozatában születési helyként megjelölte.
4 § (1) Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételeit közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell bizonyítani.
(2) Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint nem szerezhető be külföldről. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a nyilatkozat megtétele előtt a külpolitikáért felelős miniszternek vagy az okiratot kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének az állásfoglalását kérheti.
(3) A külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos magyar konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
(4) Ha a bemutatott okirat adatainak helyessége iránt alapos kétség merül fel, az ügyfél adatait az anyakönyvben ellenőrizni kell. Ha a bemutatott okiratokban valamely adat eltér, az anyakönyvi bejegyzés kijavításáig az anyakönyvi eljárásban az anyakönyvben szereplő adat az irányadó.
5. § (1) Az anyakönyvi eljárásban - a (2) bekezdésben foglalt eseteket, valamint a tájékoztatást kivéve - a hatóság nem tart elektronikus úton kapcsolatot az ügyféllel.
(2) Az ügyfél a hatósági bizonyítványának és névváltozásiokirat-másolatának kiállítását elektronikus úton is kérelmezheti.
Törvényjavaslat a közérdekű adatok nyilvánosságáról
A korrupció elleni küzdelem során szükségessé vált a közérdekű adatok nyilvánosságra hozzatalának kötelezővé tétele.
A kérelemre történő adatszolgáltatás megtagadása, illetve nem teljesítése (büntető)jogi következményekkel is járhat.
A jogszabály általános alapelvként mondja ki, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. Ezentúl nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az Interra uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, felhasználásával, elidegenítésével vagy megterhelésével, ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.
Továbbá a hatályos szabályozás kormányrendeletben írja elő a központi költségvetési támogatások kedvezményezettjei nevének, a támogatás tárgyának, összegének és a támogatott program megvalósítási helyének közzétételét a támogató szervezet hivatalos lapjában. Ezt a szabályt kiterjesztették az államháztartás valamennyi alrendszeréből nyújtott, egyedi, céljellegű, fejlesztési célú támogatásra. A támogatásokról a szervezet hivatalos lapjában vagy honlapján kell tájékoztatást adni, a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig.
Varjú László
Gazdasági, informatikai és telekommunikációs Miniszter
Törvényjavaslat a képviselők és köztisztviselők vagyonnyilatkozatáról
Minden Parlamenti, régiós képviselő, Polgármester és köztisztviselő kinevezését követő 30 napon belül, illetve minden év január 31-ig vagyon nyilatkozatot köteles tenni.
Amennyiben ezt elmulasztja akkor a pótlásig semmilyen nemű illetményt nem vehet fel, és képviselői jogait nem gyakorolhatja.
A vagyon nyilatkozat nyilvános bárki által lekérdezhető.
Az érintett köteles csatolni a vele közös háztartásban élők vagyonnyilatkozatát is.
Törvényjavaslat Madenia és az USA közötti tudományos és technologiai együttműködési megállapodásról
Madénia És az Amerikai egyesült államok kormánya megállapodást köt a tudományos és technológiai együttműködésről abban a hitben, hogy mindkét állam javát szolgálja az együttműködés és megszilárdítja a két nép közötti kapcsolatot.
A felek fejlesztik, támogatják és elősegítik az országaik közötti tudományos és technológiai együttműködést az egyenjógúság, a viszonosság és a kölcsönös elönyők alapján.
Az együtt működés az alapkutatásra, az alkalmazott kutatásra, fejlesztési munkákra és innovációs tevékenységekre terjed ki.
A tevékenységek végezhetőek összehangolt kutatási programok és projektek, közös tudományos műhelyek, konferenciák, dokumentumok, túdosok cseréjének formájában.
törvényjavaslat az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről
A törvény célja: hogy elősegítse a közvetlen támogatási rendszer részét képező egyszerűsített terület alapú támogatási rendszerből az Interra
Unióban általánosan alkalmazott egységes — a mezőgazdasági termelőre, illetve a mezőgazdasági üzemre épülő — támogatási rendszerhez való átmenetet, valamint a
mezőgazdaság támogatási rendszerében a gazdálkodási feltételek kiszámíthatóságát, továbbá — a közösségi jogi aktusokban meghatározott keretek között — hozzájáruljon a
nemzeti agrárpolitikai célok megvalósításához szükséges feltételek biztosításához.
Ez a törvény a támogatási jogosultság mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog
a ) kiosztásával ,
b) nemzeti tartalékának képzésével, felhasználásával, valamin t
c) forgalmazásával
kapcsolatos szabályokat állapít meg.
A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában :
a) támogatási jogosultság kiosztása : közösségi jogi aktusban, valamint jogszabályban foglalt feltételek szerint meghatározott mennyiségű és egységértékű támogatási jogosultság tulajdonosának megállapítása ;
b) mezőgazdasági termelő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet
1. aki (amely) a mezőgazdasági tevékenységet, az ahhoz kapcsolódó jog gyakorlását, illetve kötelezettség teljesítését saját nevében és kockázatára végzi,
2. akit (amelyet) legkésőbb az egységes támogatási rendszerhez benyújtott támogatási kérelmével egyidejűleg nyilvántartásba vesznek ;
c) mezőgazdasági üzem: a mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenység folytatása érdekében egy vagy több termelőegységben működtetett , illetve hasznosított az egységes támogatási rendszer végrehajtása érdekében az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben ugyanazon regisztrációs számhoz kapcsolva nyilvántartott :
1. a mezőgazdasági termelő használatában levő mezőgazdasági földterület,
2. az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerében (ENAR) is nyilvántartott állatállomány a hozzátartozó nyilvántartásba vett tartási hellyel együtt,
valamint
3. mezőgazdasági vagyoni értékű jog
d) mezőgazdasági üzem vezetője: a természetes személy mezőgazdasági termelő, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a
szervezet képviseletére jogosult természetes személy ;
e) mezőgazdasági üzem átruházása : a mezőgazdasági üzemhez tartozó, a támogatási jogosultságot is magában foglaló vagyon átruházása illetve üzemhez
tartozó vagyon használójának személyében bekövetkezett változás ;
f) támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztása: a támogatási jogosultságoknak az egységes támogatási rendszerhez a törvény hatályba lépését
követő első alkalommal, támogatási kérelem alapján történő kiosztása;
g) visszatartás : a támogatási jogosultság egységértékének e törvényben meghatározott mértékű csökkentése ;
h) ideiglenes átengedés: a támogatási jogosultság, illetve a termőföld ideiglenes használatára, hasznainak szedésére jogosító megállapodás .
A jogosult hektárszám megállapításával összefüggő eljárásban a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban : MePAR) szereplő,
és jogszabályban meghatározott azonosítási adatokat kell alkalmazni .
A támogatási jogosultság csak olyan mezőgazdasági termelőre ruházható át, illetve olyan mezőgazdasági termelőnek engedhető át ideiglenesen, aki (amely)
megfelel a támogatási jogosultság kiosztására meghatározott feltételeknek .
Varjú László
Gazdasági, Informatikai és Telekommunikációs Miniszter
1.§: Fokozottan veszélyeztetett fajoknak tilos az "otthoni" tartása!
2.§: Vadászatra alkalmas ragadozó madár csak érvényes vadászengedéllyel és speciális szakvizsgával tartható!
3.§: Különösen veszélyes ragadozó állatok pl.: harci kutyák, farkas, medve, nagy macskák, nagytestű és mérges hűllők, mérges ízeltlábúak csak szakhatósági engedéllyel és speciális tartási vizsgával lehetséges!
1.§: Fokozottan veszélyeztetett fajoknak tilos az "otthoni" tartása!
2.§: Vadászatra alkalmas ragadozó madár csak érvényes vadászengedéllyel és speciális szakvizsgával tartható!
3.§: Különösen veszélyes ragadozó állatok pl.: harci kutyák, farkas, medve, nagy macskák, nagytestű és mérges hűllők, mérges ízeltlábúak csak szakhatósági engedéllyel és speciális tartási vizsgával lehetséges!
3 évente alkalmassági vizsgát és különbözeti vizsgát kell tenni az új és régi technológia, technikák között a villanyszerelőknek, gázszerelőknek, hivatásos sofőröknek, nehéz gép kezelőknek, kazán kezelőknek és mindenkinek aki engedély köteles "veszélyes" berendezéssel dolgozik!
1.§: Ne lehessen Madéniában sem országos, sem régiós, sem önkormányzati politikus, és ne láthasson el semmilyen közfeladatot az Aki Madéniában vagy a bármely más országban demokrácia ellenes politikai rendszerben bárminemű politikai vezető volt (területi tisztségviselőtől, önkormányzati képviselőtől felfelé) illetve köztisztviselőként vagy közalkalmazottként minimum osztályvezető volt!
2.§: Az 1.§ érvényes azon magán vagy jogi személyekre is, Akik nyíltan politikai, jogi illetve eszmei örökösének, utódjának vallják magukat bármely antidemokratikus pártan, rendszernek, államformának!
3.§: Az 1.§ legyen érvényes azon politikusokra, Akik mint politikus vagy, mint magánszemély Madéniában vagy bármely más országban bűncselekményt követett el, vagy megkísérelt azt elkövetni.
4.§: Az a politikus Aki 2 év alatt legalább 5 szabálysértést, kihágást követ el arra az 1.§ 5 évig legyen érvényes. Visszaesőként mindig 5 évvel többre legyen eltiltva!
5.§: Az a párt, amelyik megsértve a demokrácia szabályait választásicsalást követ el az 10 évre legyen eltiltva a területi, régiós, országos politizálástól!
6.§: Amelyik párt másodjára is vét az 5. § ellen az jogutód nélkül azonnali hatállyal örökre megszüntetendő, vagyona pedig jótékony célra fordítandó!
7.§: Az 5.§ szerint elkövetett választási csalás minősüljön bűncselekménynek, amelynek jogi elkövetőjének az elkövető párt valamennyi tisztségviselője számítson. Így e párt valamennyi tisztségviselőjére a 3. § legyen érvényes!
8.§: 10 évre tiltassék el az a madén és vagy IU-s politikus Aki Madéniát és/vagy az IU-t, bármely madén és/vagy IU-s pártot, párttisztviselőt, képviselőt külföldiek előtt élőben vagy bármely médiumban illetve sajtótermékben lejárat és/vagy becsmérel!
Valamint 5 évig ne szerepelhessen az illető IU-ban egy médiumban és sajtótermékben sem!
Környezetvédelmi és energiagazdálkodási törvény I.:
1.§: A déli régiókban legyen kötelező a használati meleg víz környezetbarát előmelegítése! Az északi régiókban, pedig erősen ajánlott!
2.§: Az 1.§ szerinti észak-déli határ Gordasz városától északra!
3.§: Az ország egész területén a közületeknek, illetve mindenféle termelő, illetve szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak kötelező a napkollektor és a napelem használata. A berendezésnek legalább a világítási feladatokat és a használati meleg víz 80%-át elő kell tudnia állítani!
4.§: A 3.§ által megkövetelt beruházások 25%-át az IU, 15 %-át az állam, 10%-át pedig a régiók állnák!
5.§: A 2.§ szerinti északi oldalon a beruházást eszközlő ( min. napkollektor) magán személyek a lakóingatlanban hivatalosan bejegyzett rokoni vagy hivatalos élettársi viszonyban élő személyek személyenkénti 1,5 -1,5 % adókedvezményt kaphassanak! És itt személynek számít a gyermek is!
6.§: Azon magánszemélyek, Akik minimum kettő alternatív energiát hasznosító rendszert, illetve azon közületeknek és vállalkozóknak amelyek minimum három alternatív energiát hasznosító rendszert használnak, illetve létesítenek a létesítést követő adó évben a létesítés összköltségének az 5 %-át az állam visszautalja, illetve a szerviz és karbantartási költségeket 10 évig az állam vállalja!
7.§: Az 1.§ 2061. 06. 01.-től lépjen életbe! Illetve új ingatlan ezután márcsak így adható át!
8.§: A 6.§ alapján, Aki hazai gyártású berendezéseket szereltet be, telepít azoknak plusz 1-1 % adójóváírás jár, legyen az magán vagy jogi személy!
9.§: A hazai gyártók, előállítók, kivitelezők szállítási költségeinek 15%-át az állam átvállalja!
T/2060 2. számú javaslata az alkotmány módosításának javaslatáról
Ebben a frakció kezdeményezi az alkotmány pontjainak kiegészítését, méghozzá a politikai bűntettek sorát:
„10. §: az 1995-ben hatalomra jutott, és 2009-ig tartó véres katonai junta támogatóit és létrehozóit sohase rehabilitálhassa a madén igazságszolgáltatás vagy a törvényhozás.”
AJÁNLOM AZ OLDALT
