Eredett�rt�net:

   Interra kontinens eredete el�g hom�lyos. A IV.sz�zadban egy viking kalandor �rja le egy eddig ismeretlen f�ld elhelyezked�s�t. Sajnos pontosabb inform�ci�kat nem tudni a feljegyz�sekb�l, csak hogy el�g fejlett �slakosok lakt�k a ter�letet. XI. sz�zadban g�r�g keresked�k viharba keveredtek �s Interra (pontosabban a mai Gigantia) partj�ra vetette �ket a v�z. Letelepedtek. K�veteket k�ldtek vissza G�r�gorsz�gba, ahonnan t�bb sz�z keresked� indult �tnak. A f�ldrajzi el�ny�k annyira megtetszettek a keresked�knek hogy �k is letelepedtek. Az els� keresked� v�rost, Antigont 1026-ban alap�tott�k a Yond� torkolat�n�l. Ut�na t�bb  v�rost is alap�tottak. Kialakultak a keresked� v�ros�llamok.1035-ben Filemon egyes�tette Antigon �s Dabukka v�ros�llamot �s megalap�totta az �n. �madeni�t (akkori nev�n: Madenia kis�llam). 1089 �s 1120 k�z�tt zajlottak az els� �slakosok elleni h�bor�k. Ezek ut�n m�g t�bb h�bor� indult a terjeszkeszked�s miatt.

A legjelent�sebb keresked��llamok:

1210-ben megalakul a Gigantiai Kir�lys�g 15 v�ros�llam �sszefog�s�b�l, 1250-ben a megalapult a Mad�n Kir�lys�g �madenia �s p�r k�rny�kbeli v�ros�llam egyes�t�s�b�l, 1274-ben a Tradent Keresked� �llam (A Tradent n�v is a keresked� sz�b�l eredt, brit menek�ltek alap�tott�k, akiknek Interr�ba ker�l�se egy �rdekes t�rt�net). 1301-ben a Lemonellai Kir�lys�g is megalakult. Innen kezd�dnek a nagyobb terjedelm� t�rt�nelmi feljegyz�sek.

A 4 �llam:

Tov�bbi nagyobb fontoss�g� esem�nyek:
1450-ben Madenia hercegs�gg� v�ltotta �llamform�j�t.
1780-ban spanyol, brit �s portug�l telepesek �rkeztek a ter�let gyarmatos�t�s�ra. A telepesek l�tv�n, hogy harcolni nem lenne szerencs�s, ink�bb beolvadtak az akkori nemzetekbe. Emiatt tal�lhat�k spanyol, angol �s portug�l eredet� v�rosnevek a kontinensen.
1840-ben Gigantia v�gleg elfoglalta Tradentet.
1905-ben Lemonell�ban kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got.
1910-ben Madeni�ban is kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got.

1951-ben kit�rt a Nagy Interrai H�bor�
1957-ben a Nagy Interrai H�bor� ut�n Giganti�ban is kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got. �tker�lt Lemonell�hoz Trafix r�gi� fele.
1960-ban Madenia bel�pett az ENSZ-be
1962-ben Lemonella is.
1968-ban Gigantia is k�vette a p�ld�t �s bel�pett az Egyes�lt Nemzetek Sz�vets�g�be.
1970-ben Tradent egy kisebb r�sze (Trafix r�gi� megmaradt fele) �tker�lt Lemonell�hoz, n�pszavaz�s ut�n.
1999-ben �jra kir�ly �lhetett Gigantia tr�nj�n. M�gpedig a h�bor� ut�n lemondott kir�ly fia.